A falu Vas és Zala megye határán, az Őrség, Göcsej és a Hetés találkozásánál fekszik, az Őrségi Nemzeti Park területén. Szentgyörgyvölgy nem zárt szerkezetű település. A házsorok és a művelés alatt álló kertek a dombok, magaslatok tetején húzódnak. Maga a faluközpont három szeg: Kisszeg, Tiborszeg és Domjánszeg összeépülésével alakult ki.
A szentgyörgyvölgyi reformátusok ideiglenesen már 1762-ben sárfalú imaházat építettek. Szentgyörgyvölgy református temploma a magyarországi festett kazettás mennyezetű református templomok egyik leglátványosabb példája, melyet 1787-ben emeltek. Legnagyobb értéke a templomhajóban a festett kazettás famennyezet, amelyen 88 darab téglalap alakú, kékre festett, bárányfelhőkkel díszített fatábla látható.A mennyezet közepén négy táblán a többi kazettától eltérő motívum, egy csillag díszes kazetta látható, körülötte a felirat: „E hely ne egyéb, hanem Istennek háza, és a Mennynek kapuja. (I. Mózes 28,17). Mely igen szerelmetesek a Te Hajlékaid, Ó Seregeknek Ura. sat LXXXIV Sold 25 v.” A központi nagy csillagot, a köréje írt bibliai idézeteket és az azt követő gyöngysoros díszítést gyöngyvirágból font koszorú fogja közbe. A koszorún szalag sodródik. A szalag látható szakaszaira ez a felirat készült: „1829-dikben Tiszt. Tudós Hajas István úr Prédikátorságában festette Patkó András”. A faoszlopokon álló karzat alsó részét fedő festett fatáblákat hímzésekre hasonlító, virágos és csillagos mintákkal díszítették. A karzat mellvédjének egy része pedig faragott, gazdagon festett kazettákból áll. Érdekesek a karzat különleges alakú faragott padjai is.

Kép forrása: dozo.hu, www.refdunantul.hu