1. Hencz vízimalom
A zalaegerszegi Göcseji Falumúzeumban, a Zala folyó holtágának partján áll és a múzeum egyetlen olyan épülete, amelyet helyben őriztek meg. Köréje épült a 19. századi zalai népi építészetet bemutató múzeum falu. Nevét az utolsó tulajdonos, Hencz György után kapta, aki egészen 1952-ig üzemeltette. A malom története a 20. századnál régebbi időkre, a 18. századra nyúlik vissza. Átalakításának nyomait az épület szerkezete is megőrizte, mert oldalán jól látható a régi, fából épült és a hozzátoldott téglafalak határa. A 20. század elején új gépekkel is bővítette Hencz György (hasábsziták, hengerszékek, az alulcsapott vízikerék módosítása). Miközben dolgozott a malom, a molnár éberen figyelte, hogy a víz erejének megfelelően mindig állandó sebességgel forogjon a vízikerék. A javításokat legtöbb esetben a molnár maga végezte el, mert meghibásodáskor nem volt idő kivárni, hogy a mesteremberek (ács, asztalos, kovács vagy bognár) megérkezzenek, hanem azonnal meg kellett javítani a berendezést. A molnárok így nagyon jó ezermesterek hírében is álltak.
2. Tómalom
Sopron-Tómalom története az 1500-as évekre nyúlik vissza, bár a tavak állítólag már a rómaiak korában is léteztek. Mollay Károly nyelvtudós szerint a mai Tómalom a gazdag és befolyásos polgár, a többszörösen megválasztott városbíró és polgármester, Herb Kristóf hivatali működésének idejében létesülhetett az 1470-es, 80-as években, és Ő lett annak az első bérlője. A tó névadójául is szolgáló malom meglétéről 1550-től értesülhetünk először. 1822-ben Mühl Konrád lett a nagytómalmi molnár. Ő volt az első, aki a Nagytómalmon nyilvános fürdőt létesített 1842-ben. 1920 és 1922 között megépült Schneider Ferenc építész tervei alapján a strandfürdő, a 14 szobás szálló és vendéglő. A strandfürdő 1930-ban Hárs György építész tervei alapján bővült tovább. A II. világháborúban Tómalom fürdőt lebombázták. A háború után újjáépítették a fürdőt, de a malom teljes mértékben elpusztult. 2012-ben a fürdő teljes környezete megújult.
3. Velemi malom
A velemi malomról szóló első írásos emlék 1568-ból származik. A malom ekkor a Batthyányaké volt. 1715-ben a malom a rohonci Sibrik-uradalomnak letta része. 1828-ban egy ellenőrzés működés közben találta a malmot, mely  "...kétfalu határában, egy kis patakon van." Ugyancsak hagyomány, hogy Savanyú Jóska (1845-1907) híres bakonyi betyár, az egyik, pandúroktól szorongatott helyzetében, a ma is meglévő borospince zsúpfödeles padlásán talált menedéket. A molnár lányai hordtak neki élelmet. A régi malom, mely a mai épület helyén egykoron állt, zsúpfedeles, boronafalú volt. Két vizeskerék hajtotta a malmot, amely feltehetően két őrlőkővel működött. Az egyikben őröltek, a másikon daráltak. A szitát lenfonalakból szőtték. Csaknem valamennyi malomrészt fenyőfából készítették. Vasszeget alig használtak az építés során. A régi malmot 1913-ban lebontották. A következő évben - Velem és Szerdahely lakosai által odaszekerezett kőből - megépítették a malom vízfejét, valamint az épület földszintjét és magasított padlásterét. Az első világháború idején is dolgozott, majd a háború után további módosításokat hajtottak végre rajta. A malmot hajtó vizeskerékre kőből kirakott, betonozott kis csatornában vezették a vizet. A mennyiséget a csatorna végén lévő zsilippel szabályozták. A molnárok ezt az építményt a szabályozó zsilippel nevezték a malom vízfejének.
A velemi vízimalom felújítást megelőző mai arculatát 1919-ben nyerte el, amikor még egy emeletet húztak az épületre. Az őrléshez szükséges energiát az alig ároknyi mederben csörgedező Szerdahelyi-patak vize adja. A szokatlanul kedvező terepviszonyoknak köszönhetően, valamikor a két világháború között a malom betonozott vízgyűjtőt kapott. Ennek következtében még vízszegény időben is mód nyílott a vízfej bizonyos mérvű használatára. Nagyobb mennyiségű csapadék esetén a felesleges vizet a szabadzúgón keresztül vezeti el a malmot megkerülő malomárok. 1950-ben államosították a malmot. Rövidesen be is zárták. 1980-ban megkezdődött a helyreállítása. A malom ma is teljesen üzemképes  -  a látogatók kedvéért néhanap be is indítják.
4. Főhercegi malom
A Deák téren, Mosonmagyaróvár egyik legrégebbi épületében 1648 óta működött malom, melyet később villamosították és 1980-as évekig üzemelt. Magyaróvár valamikori piacterét keletről az uradalmi malom és sörfőzde háromemeletes épülettömbje határolja. A malom épületét már az 1270-ből származó írásos anyag is említi. Az 1354-ben kelt kiváltságlevél szerint a malom és vámja a királyi udvart illette.
A város egyik legrégebbi épületében 1648 óta működött malom, melyet később villamosították és1980-as évekig üzemelt. A sörfőzde 1710-től 1937-ig működött.
5. Röjtökmuzsaj vízimalom
Pontos építési éve nem határozható meg, az 1670-80-as évekre lehet tenni. Abban az időben Röjtök és Muzsaj határának csaknem teljes egésze Széchenyi Györgyé volt. A malom megépítése jómódú tulajdonos idejében történhetett, mivel mérete és építési módja óriási költséget igényelt. A Muzsaji Malom megépítését az országos malomkutatók is rendhagyónak ítélik meg, mert a malom egyharmad része cölöpökre van építve, mint az olasz Velence épületei. A cölöpöket tölgyfából készítették, négyszögletesre faragták, amelyek 150-200 cm hosszúak. Ezek a cölöpök sűrűn egymás mellé vannak leverve olyan mélyre, hogy a talajvíz ellepje. Mivel teljesen víz alatt vannak, levegőt nem kapnak, a víztől megkövesedtek. A cölöpökre vannak ráfektetve a faragott kövek és erre jött a helyi téglaégetőben égetett tégla. A malom alapterülete 140 m2, magassága 15 méter. Kétszintes épület tetőtér beépítéssel. Építésekor "két kerékre és két kőre járó" vízimalom volt. Később az őrlést már nem malomkővel, hanem hengerszékkel végezték. A malom többször cserélt gazdát, 1907-ben Bausz Miklós vásárolta meg, aki a sárvári végmalomból jött ide. A tulajdonos korai halála után, egyetlen fia, Bausz Gyula a malmot felfejlesztette, modernizáltatta, a gabonaőrlés mellett vízmeghajtással saját elektromos áram fejlesztésére is berendezkedett. A Muzsaji őrlőmalom nem került államosításra, a gabonaőrlést 1951. június 8-án megszüntették, de a darálás később megindult. A malom körzete Csapod, Ebergőc, Nagylózs és Fertőszentmiklós volt. A tulajdonos halála után a Muzsaji Vízimalmot a kastély tulajdonos megvásárolta. A malom szépen felújításra került, vendégfogadó és múzeum működik benne.