Ják- Őriszentpéter- Magyarszecsőd- Pápoc-Velemér
Pápoc, kép forrása: www.itthon.hu
Egy középkori időutazás a Nyugat-Dunántúlon, Árpád-kori templomok varázslatos hangulata- ez várja a turistát Vas megyében, ha végiglátogatja ezeket a templomokat. Sötét folyosók, ablakmélyedéseken beszűrődő fényjátékok, érdekes történetek magyar nemzetségekről és vallási megtisztulásban lehet része mindenkinek, aki megnézi a felújított jáki templomot, az őriszentpéteri, magyarszecsődi, pápoci vagy veleméri középkori kápolnákat.
- Ják: Szent Jakab-kápolna (1250-1260)
A jáki bencés apátságot, amelynek román stílusú temploma egyik leghíresebb műemlékünk, a falunak is nevet adó Ják nemzetségbeli Márton alapította 1214 körül. Az apátsági templomtól délnyugatra áll a Szent Jakab –kápolna, mely a világi hívők plébániatemploma volt. A középkorban a szerzetesek nem voltak feljogosítva a lelkipásztori ténykedések végzésére. Nem keresztelhette, nem eskethettek, nem temethettek. A nyilvános istentisztelet a szerzetesi templomban zajlott. Ez a templomstílus a Dunántúlon sokáig élt, egyik legszebb példája Magyarországon a közép-európai késő román művészetnek.
- Őriszentpéter: Szent Péter-plébániatemplom (1230 körül)
Vas megye délnyugati sarkában fekvő Őriszentpéter legrégibb épülete a templomszeren álló plébániatemplom, melynek építtetője nem ismert. Védőszentje Szent Péter apostol. A Szent Péter-plébániatemplom védelmi adottságán túl a környék kulturális centruma is volt, mert már a plébánia alapításával egyidőben iskola is működött itt. A román hajót többszörösen tagolt csúcsíves diadalív zárja. A templom egy gótikus toldást kapott, ez a forma a késő gótikában teljesen szokatlan, egyedi megoldás.
- Magyarszecsőd: Kisboldogasszony-plébániatemplom (1242-1260)
Magyarszecsőd a Rába bal partján a 8.sz. főútvonal mellett fekszik a Kisboldogasszony-plébániatemplom. A területet 1205-ben II. András adományozza egy István nevű vasvári várjobbágynak érdemei elismeréséül, hogy építsen templomot mindenszentek tiszteletére. A fő falai középkoriak, a hajó nyugati részén megtalálták a román kori kegyúri karzat két kőpillérét. A déli kapu díszes kialakításának oka, hogy rajta keresztül lépnek a hívők az Isten házába.
- Pápoc: Havas Boldogasszony-kápolna, iskolaépület (XII-XIV. század)
A Rába menti község Pápoc, már a honfoglalás idejében egyházas hely lehetett. A középkorban mezőváros, ahol gyógyfürdő és több malom is működött, emellett vásár- és vámjoggal is rendelkezett. Itt létesült az ország egyik legrégibb plébániaiskolája. A kápolnához épült egy nagyméretű templom, - a korabeli iratok tanúsága szerint a Boldogságos Szűzről elnevezett kolostortemplom. A kápolna a négykaréjos románkori templomok szép példája.
- Velemér: Szentháromság-templom (XIII. század)
Velemér Zala megyében, a szlovén határ közelében található, az Őrség területi egységébe sorolják. A Szentháromság tiszteletére szentelt középkori templom a település szélén emelkedő dombon - ma Pap-rétnek nevezett területen - áll. A XIII. század második felében építették plébániatemplom céljára. Első okleveles említése 1268-ból származik.
