Az év természetfotósa 2014 címmel kiállítás nyílik a kőszegi Bechtold István Természetvédelmi Látogatóközpontban 2015. február 3-án 17.00 órakor, melyen olyan neves fotósok alkotásai tekinthetők meg, mint Hargitai László, Dr. Almási István, Lang Nándor, Jakab Tibor, Barkóczi Csaba. A kiállítást megnyitja Dulai Dávid természetfotós, aki „Nyitott szemmel” című előadásával várja az érdeklődőket. A képek március 4-éig megtekinthetőek, hétvégén is nyitva tart a látogatóközpont a kiállítás ideje alatt. A felelős gondolkodás, az ember és a természet tisztelete, környezetünk megóvása mind nagyobb jelentőséget kap a fokozódó gazdasági versenyben. A környezeti értékek megőrzése és bemutatása segíti a zöld élőhelyek fenntartását és megóvását. A téli időszakban talán még nagyobb élvezettel szemlélhetjük az állatok világát és ezek a képek segítenek nekünk megérteni a természet törvényszerűségeit és csodálatos, de néha küzdelmes hétköznapjait. Látogasson el Kőszegre a Bechtold István Természetvédelmi Látogatóközpontba és merüljön el a megzabolázhatatlan erők világában, a természet érintetlen csodájában!
Évezredes hagyományainkat, gyökereinket, nemzeti tudatunkat, tárgyi és szellemi értékeinket ünnepeljük ezen a napon. Helyünket Európában, országunkat és történelmünket, tudásunkat és eredményeinket tiszteljük e jeles napon az emlékezéssel, mely a Himnusz Születésnapja. A Nyugat-dunántúli régió egyik ilyen jeles tárgyi és szellemi értéke a magyarszombatfai fazekasság, amely a Szellemi Kulturális Örökség Nemzeti Jegyzékében is méltán szerepel. Az őrségi fazekasság mindig is külön fogalom volt. Egyrészt nagyon egységes formavilága, készítésmódja miatt, a saját agyagból készülő hagyományos népi kerámiák, elsősorban használati edények miatt, másrészt a mediterrán eredetű balos korong és néhány, szintén mediterrán edénytípus és a bőrrel történő korongozás miatt. Ezen a vidéken a fazekasokat gerencsérnek hívják, akik a sovány föld megművelése mellett keresetkiegészítésképpen foglalkoztak a fazekassággal. 2014-ben a magyarszombatfai fazekasság felkerült a Szellemi Kulturális Örökség listára. A kiállításon elsősorban Magyarszombatfa és Gödörháza fazekas dinasztiáinak alkotásai, a most élő fazekasok és apáik, nagyapáik, dédapáik munkái láthatók. A Magyar Népi Iparművészeti Múzeumban 2015. január 22.- május 2. között a magyarszombatfai gerencsérek mutatkoznak be munkáikkal. A kiállítást megnyitja: V. Németh Zsolt, a Földművelésügyi Minisztérium környezetügyért, agrárfejlesztésért és hungarikumokért felelős államtitkára és dr. Nagy Zoltán néprajzkutató Köszöntőt mond: Kelemen László, a Hagyományok Háza főigazgatója A kiállítás rendezője: Pölös Andrea Berendező: Borbényi M. Éva, Pintér Piroska Amennyiben tetszik Önnek a kiállítás, látogasson el az Őrségbe és győződjön meg személyesen a magyarszombatfai fazekasság egyedülálló kulturális értékéről!
Január 21-én, szerdán a Mókusok Világnapja lesz, amelyet egy amerikai vadőr indított Squirrel Appreciation Day mozgalom néven. Idén első ízben Bük-Bükfürdő is csatlakozik a nagy mókus-mozgalomhoz. A legfinomabb csemegéket helyezik ki a Tourinform Iroda munkatársai szerte a településen a kis rágcsálóknak, és akik betérnek a büki Tourinform Irodába vagy a bükfürdői Tourinfo egyikébe Toboz Ottó hűtőmágnessel lesznek gazdagabbak. Bükfürdőn ez a kedves rágcsáló képviseli a zöld szellemiséget, a természet közelségét. A fürdőváros nagy hangsúlyt fektet a környezettudatosságra, a tiszta és élhető környezetre, így nem csoda, hogy ennyi mókus rendezte be élőhelyét a településen. A turisták számtalan alkalommal kaphatják lencsevégre Toboz Ottót, amint éppen a városban közlekedik.
Ne feledkezzünk meg Toboz Ottóról és Bükfürdőről sem ezen a szép napon!
Egy középkori időutazás a Nyugat-Dunántúlon, Árpád-kori templomok varázslatos hangulata- ez várja a turistát Vas megyében, ha végiglátogatja ezeket a templomokat. Sötét folyosók, ablakmélyedéseken beszűrődő fényjátékok, érdekes történetek magyar nemzetségekről és vallási megtisztulásban lehet része mindenkinek, aki megnézi a felújított jáki templomot, az őriszentpéteri, magyarszecsődi, pápoci vagy veleméri középkori kápolnákat.
Ják: Szent Jakab-kápolna (1250-1260)
A jáki bencés apátságot, amelynek román stílusú temploma egyik leghíresebb műemlékünk, a falunak is nevet adó Ják nemzetségbeli Márton alapította 1214 körül. Az apátsági templomtól délnyugatra áll a Szent Jakab –kápolna, mely a világi hívők plébániatemploma volt. A középkorban a szerzetesek nem voltak feljogosítva a lelkipásztori ténykedések végzésére. Nem keresztelhette, nem eskethettek, nem temethettek. A nyilvános istentisztelet a szerzetesi templomban zajlott. Ez a templomstílus a Dunántúlon sokáig élt, egyik legszebb példája Magyarországon a közép-európai késő román művészetnek.
Őriszentpéter: Szent Péter-plébániatemplom (1230 körül)
Vas megye délnyugati sarkában fekvő Őriszentpéter legrégibb épülete a templomszeren álló plébániatemplom, melynek építtetője nem ismert. Védőszentje Szent Péter apostol. A Szent Péter-plébániatemplom védelmi adottságán túl a környék kulturális centruma is volt, mert már a plébánia alapításával egyidőben iskola is működött itt. A román hajót többszörösen tagolt csúcsíves diadalív zárja. A templom egy gótikus toldást kapott, ez a forma a késő gótikában teljesen szokatlan, egyedi megoldás.
Magyarszecsőd a Rába bal partján a 8.sz. főútvonal mellett fekszik a Kisboldogasszony-plébániatemplom. A területet 1205-ben II. András adományozza egy István nevű vasvári várjobbágynak érdemei elismeréséül, hogy építsen templomot mindenszentek tiszteletére. A fő falai középkoriak, a hajó nyugati részén megtalálták a román kori kegyúri karzat két kőpillérét. A déli kapu díszes kialakításának oka, hogy rajta keresztül lépnek a hívők az Isten házába.
Pápoc: Havas Boldogasszony-kápolna, iskolaépület (XII-XIV. század)
A Rába menti község Pápoc, már a honfoglalás idejében egyházas hely lehetett. A középkorban mezőváros, ahol gyógyfürdő és több malom is működött, emellett vásár- és vámjoggal is rendelkezett. Itt létesült az ország egyik legrégibb plébániaiskolája. A kápolnához épült egy nagyméretű templom, - a korabeli iratok tanúsága szerint a Boldogságos Szűzről elnevezett kolostortemplom. A kápolna a négykaréjos románkori templomok szép példája.
Velemér: Szentháromság-templom (XIII. század)
Velemér Zala megyében, a szlovén határ közelében található, az Őrség területi egységébe sorolják. A Szentháromság tiszteletére szentelt középkori templom a település szélén emelkedő dombon - ma Pap-rétnek nevezett területen - áll. A XIII. század második felében építették plébániatemplom céljára. Első okleveles említése 1268-ból származik.
Az újévi komolyzenei koncertek sora januárban folytatódik a Nyugat-Dunántúlon, hiszen Sopronban és Szombathelyen is neves művészek közreműködésével zajló hangversenyek várják a zenekedvelő közönséget. Január 8-án Sopronban a Liszt Ferenc Konferencia és Kulturális Központban a KOCSIS + NFZ + KOCSIS elnevezésű programban Kocsis Zoltán vezényli a Nemzeti Filharmonikus Zenekart, melyet Kocsis Máté kísér zongorán. A koncert az osztrák zeneirodalom két géniuszának, Haydnnak és Mozartnak állít emléket, a műsorban Haydn C-dúr "A medve" szimfóniájából, Mozart d-moll zongoraversenyéből és C-dúr Jupiter szimfóniájából kapunk ízelítőt. Szombathelyen január 12-én a Savaria Szimfonikus Zenekart Vásáry Tamás vezényli, a programban Mendelssohn Oktett, Schubert A pisztráng, Beethoven Szeptett című műve hangzik fel.
„Aki rohan, azt az idő szorítja, aki zarándokol, azt az idő tágítja. Aki túrázik, teljesít, aki zarándokol, teljessé lesz. Aki kirándul, kikapcsolódik, aki zarándokol, bekapcsolódik.” A Szent Márton, a Mária és a Szent Jakab Út után újabb zarándokútvonal bejárására lesz lehetőségük a Nyugat-Dunántúlra érkezőknek. "Magyar szentek és boldogok útja" néven ugyanis új zarándok, kulturális és turisztikai útvonal kialakítása kezdődött el régiónkban. A kezdeményező Szabó Csaba, illetve a nyőgéri Lenarsich Imre Helytörténeti és Gyűjteményi Alapítvány. A kijelölés előtt álló útvonal több helyen is "találkozik" majd a Szent Márton Úttal és a Mária Úttal. A tervek szerint két útszakasz kerül kijelölésre. Az 1. szakasz kb. 70 km hosszú, Kőszegről indul és Gencsapáti, Szombathely, Zanat, Vát, Sárvár településeken át vezet Nyőgérig. A 2. szakasz mintegy 108 km, az Ausztriát is érintő útvonal: Nyőgér - (Rum) - Alsóújlak - Vasvár - Kismákfa - Körmend - Vasalja - Németújvár/Güssing - Királyfalva/Königsdorf – Rönök.
Az adventi naptárak utolsó, de legdíszesebb ablakát nyithatjuk ma ki. A reményteli várakozás végén beteljesedik a csoda, ma ünnepeljük a kereszténység legnagyobb ünnepét, a szeretet ünnepét. Mára a mi ablakunk Weöres Sándor Köszöntelek, Karácsony című versét rejti, de híres költőnk írta a Suttog a fenyves és a Száncsengő szintén ismert és meg is zenésített verseket. Weöres Sándor, Kossuth és Baumgarten díjas magyar költő, író, műfordító és irodalomtudós, aki Nyugat- Dunántúlon született Szombathelyen. Iskoláinak egy részét is régiónkban járta Csöngén, Szombathelyen, Győrben és Sopronban is. Első novelláját 1928-ban a szombathelyi Hír közölte. Végtére, hazatérek Csöngére" - szól a csöngei Weöres Sándor Emlékházban berendezett kiállítás címe, amely annak a Vas megyei üdvözlet című Weöres-versnek a záró sora, amely az emlékház parkjában 2003-ban felavatott Weöres-szobron, Segesdy György Munkácsy-díjas szobrász művész alkotásán is olvasható. Az emlékmúzeumnak otthont adó épület, Weöres Sándor szüleinek lakóháza volt. A valaha a csöngei templommal átellenben álló birtokközpont, a Weöres-ősök kúriája mára elpusztult. A kiállítás anyaga viszont megjeleníti a régmúltat is, képet ad a költő őseinek idejéről, Weöres Sándor életéről, életművéről, személyiségéről, Vas megyei, csöngei kapcsolatairól.
A Magyar Turizmus Zrt. Nyugat-dunántúli Regionális Marketing Igazgatósága minden kedves olvasónak Áldott, Békés Karácsonyt és Boldog Új Évet kíván!
KÖSZÖNTLEK, KARÁCSONY
Karácsony, karácsony jég-udvaros napja, jég-reszelős napja! Mindenki az uzsonnáját hókendőbe kapja.
Köszöntlek, karácsony, fagy-csillagos éje, megdermedt napkelte, szürke madár röpte, új esztendő közelgése, Mikulás hónapja. Kép forrása: www.bdmk.hu
Ó Kiscelli szent Szűz, ó szép Boldogasszony! Engedd, hogy jóságod bennünk dalt fakasszon. Téged dicsőítünk, Téged áldva áldunk. Téged királynénkká újból kikiáltunk.
A karácsonyi ünnep küszöbén egy zarándokút felkeresését javasoljuk látogatóinknak. Európa egyik legfontosabb zarándokútja a hazánkon is átvezető Mária Út, mely a Nyugat-Dunántúlon Kőszeg közelében lépi át az országhatárt. Régiónkban 8 főbb állomás várja a zarándokokat. A Via Maria Nyugat-dunántúli szakaszán Kőszeg, Horvátzsidány, Csepreg, Vát, Csénye, Sárvár, Sitke és Celldömölk szakrális emlékei kínálnak lelki megújulást a zarándokoknak és túrázóknak. Az Alpokalja ékszerdobozaként is emlegetett Kőszeg kicsiny belvárosában megpihenhetünk a neogótikus Jézus Szíve templomban vagy a Jurisics téren egymás mellett emelkedő Szent Imre és Szent Jakab templomban. A Horvátzsidányt körülölelő erdőben a Peruska Mária erdei kegyhely nyújt felüdülést, lehetőséget a csendes elmélkedésre. Régiónk legismertebb zarándokhelyén a „kis Máriacellként” is emlegetett Celldömölkön pedig a Nagyboldogasszony templom várja a betérőket. Természetesen az útvonal mentén számos, a turisták érdeklődésére méltán számot tartó látnivaló található. Az EDEN-díjas kőszegi Írottkő Natúrpark erdei, sétaútjai, a szelestei kastély és arborétum, valamint a megfáradt vándoroknak enyhet és erőt adó sárvári és celldömölki fürdő. A Mária Út bejárása maradandó élményt nyújt túrázóknak, hitkeresőknek és vallásos embereknek egyaránt.
A több mint ezeréves múltra visszatekintő, messziről jól látható Főapátságot, a Bakony és a Kisalföld találkozásánál elterülő, közel 300 méter magas dombra építették. Az impozáns épületegyüttes falai között ma is ugyanaz a Nursiai Szent Benedek (480–547) Regulájának szellemiségét követő szerzetesrend működik, amely számára Géza nagyfejedelem, Szent István király apja, 996-ban a monostort alapította. A tours-i Szent Márton tiszteletére emelt monostorban élő bencés szerzetesek döntő szerepet játszottak a középkori keresztény Európa kialakításában és a klasszikus műveltség továbbörökítésében.A Pannonhalmi Főapátságot és környezetét – hazánk kiemelkedő jelentőségű egyházi, kulturális és oktatási-nevelési központját – 1996-ban a Világörökség részévé nyilvánították. A turisztikai fejlesztéseknek köszönhetően az elmúlt másfél évtizedben elkészült a turista fogadó épület, a Viator Apátsági Étterem, Borbár és Konferenciaterem, a Gyógynövényes kert és ház valamint a Levendula Lepárlóüzem. A közel 5 hektár területen termesztett levendula itt kerül feldolgozásra, mely több más gyógynövény mellett a tradicionális receptúrák szerint készített apátsági termékek alapjául szolgál. Július 10-én megnyílt a felújított Apátsági Major Látogatóközpont, melynek 3 kiállítása, multifunkcionális rendezvénytere és Pausa Apátsági Kávéháza várja a látogatókat. A könyvtár alapításától kezdve a monostor fontos része. Egy Szent László-kori (1090 körüli) oklevél tanúsága szerint a XI. század végén Pannonhalmán már 80 kötetet (kb. 200 művet) tartottak nyilván. 1786-ban a feloszlatáskor több mint 4000 kötetet számlált a gyűjtemény. A XIX. század elejétől a gyűjtemény rohamos fejlődésnek indult, a könyvek száma ugrásszerűen megnőtt. A szerzetesek elköteleződése az iskolai munka mellett megkövetelte egy korszerű központi könyvtár építését. A klasszicista stílusú épület a mai Pannonhalma egyik fő látványossága. A könyvek száma ma négyszázezer körül mozog. A receptúrákhoz szükséges gyógynövényeket a kezdeti időktől fogva a monostortól keletre található domboldalon kialakított, máig működő Gyógynövénykertben termelték meg a szerzetesek. A huszonkét hektáros, a Pannonhalmi Tájvédelmi Körzet részét képező védett területen ma több száz fa- és cserjefaj található, s ezek egy része különleges, az országban csak kevés helyen előforduló faj és fajta.Az arborétum a felüdülés, a kikapcsolódás helye, de rendszeres oktató- és kutatómunka is folyik itt. December 26-án Áment F. Lukács orgonahangversenye lesz a Bazilikában Bojtár Imre közreműködésével 13.30 és 15.30 órakor. December 27-én 9.00 órakor Szent János napi boráldás az Apátsági Pincészetben. kép forrása: bences.hu
Ha szereted a felfedezés örömét, az élményeket, és szeretsz játszani akkor irány a FUTURA Interaktív Természettudományi Élményközpont Mosonmagyaróvár ezen a napon. December 20-21. közt Fényes hétvége vár kicsiket és nagyokat egyaránt az élményközpontban. Ezen a hétvégén a fény, a fény fizikája kap központi szerepet. Előadások, mécses tartó készítés, és emellé karamellizált gyümölcsök, karamellizált rumos szilva várja a finomságok kedvelőit. Vasárnap egyben meggyújthatjuk a negyedik adventi gyertyánkat is. Az élményközpont kabalafigurája Pocok mindenkit szeretettel vár!
Kép forrása: 
Kép forrása: www.bdmk.hu
kép forrása: bences.hu