„Régen az Eörséghiek a Szilvát meg aszalták, és ugy használták; máma az emberi torkoskodás azt hozta magával hogy minden szilva pályinkának főzessen fel.” Írja Nemesnépi-Zakál György 1818-ban ízes magyar nyelven.

Hogy „máma az emberi torkoskodás” mi mindent hoz magával az Őrségben, azt leginkább úgy tudjuk meg, ha felkerekedünk és személyesen kóstoljuk meg e varázslatos táj üde, természetes, friss ízeit.

A tájegység értéke a megőrzött múlt: a néprajzi kincseket Szalafő - Pityerszeren az Őrségi Népi Műemlékegyüttes épületeiben, a fazekasmesterség fortélyait Magyarszombatfán, a szakrális értékeket Veleméren, Őriszentpéteren és Szentgyörgyvölgyön fedezhetjük fel.

Hab a tortán a kiváló gasztronómia, hiszen a helyi terményekből egyszerű, ám ízletes fogások, élelmiszerek készülnek. Ilyen például az Őrség „fekete aranya”, a tökmagolaj, melynek melegen és hidegen sajtolt változata egyaránt kiválóan ízesíti az ételeket, salátákat. Az olajtökkel az Őrségi Nemzetközi Tökfesztiválon is számos formában találkozhatunk. A tökmagolaj sajtolás hagyományos módját, az olajütést többek között Szalafőn, a Batha-portán ismerhetik meg a látogatók, akik maguk is aktívan részt vehetnek a munkafolyamatban. Ugyancsak Szalafőn, a Ferencz-portán bemutató gazdaság várja az érdeklődőket, ahol kecske- és tehéntejből házilag készült tejtermékek – sajtok, tejföl, túró, vaj – kóstolójára van lehetőség. Az Őrség erdeiben bőven termő gomba a levesek kiváló alapanyaga, a vadételek fenséges második fogásként fogyaszthatók, desszertként pedig ajánljuk az őrségi tökös-mákos rétest. Mindezek a finomságok az őrségi éttermekben ma is megízlelhetők. Látható, hogy „az emberi torkoskodás máma” is sok jót hoz magával e felejthetetlen tájon!

A Magyar Turizmus Zrt. őszi játékban három régió- Dél- Dunántúl, Nyugat- Dunántúl és Észak- Magyarország gyönyörű tájai, kényelmes szállodái, kényeztető fürdői, ízletes borai és fantasztikus ételkölteményei közül választhatsz akár többet is kedvezményesen magadnak és partnerednek egyaránt.
Wellnesseljetek a csillagos égbolt alatt a varázslatos Szigetközben és kóstoljátok meg az őszi ízeit, vagy a Kékfrankos fővárosában vegyetek részt a szüret sodró mámorában, amihez most az ajándék kóstolót a szállásadó állja.
Cél, hogy a lehető legjobban érezzétek magatokat itthon, Magyarországon.
És ez még nem minden, mert a játékban résztvevők között 10 darab Hungary Card Magyar Turizmus kártyát is kisorsolunk.

A játék pontos menetéről, szabályairól bővebben itt olvashatsz, és indulhat a játék:

Szeptember 27. a Turizmus Világnapja! A Magyar Turizmus Zrt. idén is nagyszabású vendégbarát akciót hirdet országszerte a Turizmus Világnapjához kapcsolódóan. Az ENSZ Turisztikai Világszervezete minden évben egy központi témát kapcsol a jeles naphoz. Idén a turizmus és a víz kapcsolatát jelölte meg. Az idei mottó: „Tourism & Water: Protecting our Common Future”.
Ennek jegyében a Magyar Turizmus Zrt. Nyugat-dunántúli Regionális Marketing Igazgatósága Szombathely városával összefogva, a Tourinform Szombathely munkatársaival együtt közösen, Szombathely  Fő terén várják gazdag program kínálattal, egy kötetlen beszélgetésre a turistákat, kedves vendégeket, apró ajándékokkal, és egy kedves mosollyal. Az érdeklődők ingyenes városnézésen vehetnek részt, a vállalkozókedvűeknek pedig kvíz játékkal kedveskedünk. Az egész napos program során ismeretterjesztő előadások kerülnek megrendezésre. Másnap pedig egy Cycling AT-HU Biciklon Kupa kerékpárversenyre kerül sor, melyre a nevezés ingyenes.

Program ízelítő:

13:00-13:45 Téma: Ahol a vendég otthon van
Helyszín: Hotel Claudius****
Elérhetőség: Szombathely, Bartók Béla krt. 39. Tel.: 06 94/313-760
Szeretettel várja: Unger Richárd szállodaigazgató

14:00- 14:45 Téma: Történelmi Témapark
Helyszín: Turisták a rómaiak nyomában
Elérhetőség: Szombathely, Aréna utca 8. Tel.: 06 94/510-160
Szeretettel várja: Babos Bálint tárlatvezető

15:00-15:45 Téma: Életre kel(l) a múlt
Helyszín: Smidt Múzeum
Elérhetőség: Szombathely, Hollán Ernő u. 2. Tel.: 06 94/900-255
Szeretettel várja: Tóth Tamás, Smidt Múzeumért Alapítvány titkára és tárlatvezető

16:00-16:45 Téma: Kutass a kincsek között
Helyszín: Vasi Múzeumi Látványtár
Elérhetőség: Szombathely, Pásztor u. 2.
Szeretettel várja: Várnainé Balogh Beáta múzeumpedagógus

17:00-17:45 Téma: Őszi színkavalkád- Kertészeti trend
Helyszín: Kámoni Arborétum
Elérhetőség:Szombathely, Szent Imre Herceg útja 84/B Tel.: 06 94/500-343
Szeretettel várja: Németh Gábor Arborétum vezető

18:00-19:00 Téma: Akárcsak egy turistának Szombathelyen
Helyszín: Start: Fő tér Turizmus Világnapja stand
Elérhetőség: Fodor Judit  Ventoura Travel Ügyvezető, Idegenvezető

A Soproni Borvidék az ország egyik legrégebbi szőlőtermő vidéke, melynek eredete a keltákig nyúlik vissza. Az Alpok lábánál, a Fertő-tavat szegélyező alacsony hegyoldalakon és lankákon terül el. A soproni borosgazdákat poncichtereknek, a „Bohnenzüchter” szóból származóan babtermelőknek nevezték, mert a szőlőtőkék között babot is termeltek, hogy ha már kapálni kell, ne maradjon üresen a terület.
Az elnevezés eredetileg csúfnév volt, de később általánossá vált és egyre inkább a gazda szorgalmát jelképezte. A poncichterek asztalára gyakran került bab, a fennmaradt jellegzetes poncichter ételek is többnyire babos ételek. Kedvenc eledelük a babsterc és a babgombóc volt. A babgombóc összetört főtt babból és zsemléből készült. A másik népszerű étel az ízletes és laktató babsterc volt, amit régen főételként fogyasztottak hétköznapokon, a mai ízlésnek azonban jobban megfelel egy nagy adag vörösboros pörkölt társaságában. Híres volt a borsos, tejfölös babrétes. Az asztalon kinyújtott rétesbe összeaprított főtt bab, zsemlemorzsa, tejföl, majoranna, só és bors keverékét töltötték. A babos ételeket néhány soproni étteremben ma is megkóstolhatjuk.
A borvidék érdekessége, hogy a poncichterek nem a hegyen, a szőlőben építették fel présházukat, hanem a városban. A saját ház alatti pince biztonságot nyújtott, és a várostól kapott jog alapján ki – ki helyben, saját Buschenschankban mérhette ki borát. Az engedélyezett kimérés helyét cégérrel jelezték. A ház bejárata felett lógott a bormérést jelző, fenyőágból készült cégér, melyen a fehér vászoncsík a fehérbort, a vörös a vörösbort jelentette. Az ujjnyi hosszú szalmakereszt pedig az óbort. A borkiméréseket a cégérek alapján ma is könnyűszerrel megtalálhatjuk.

Hogy mitől „marha” valami, ami nagyon jó, azt eddig kevéssé értettem. Ám amióta a szürkemarha a Fertő-part legelőiről bekerült a Fertő-menti éttermek és kolbásztöltők asztalára, kezd tisztulni a kép. De nézzük csak sorjában!

A Fertő-part képétől elválaszthatatlan a békésen legelő szürkemarha csorda, a jószágok története messze a háború előtti időkre nyúlik vissza.  A Fertő-tájon a második világégést megelőzően még jelentős számban tartották a magyar szürke szarvasmarhát. A fajtaváltás, a nyugati marhafajtákkal történő átkeresztezés ekkor még nem szorította ki teljesen a középkor óta keresett, akkor még piacképes magyar marhát. Nevezetes volt a Herceg Esterházy Uradalom „magyar gulyája” ahol az ún. Esterházy igás típust - munkabíró, edzett igásökrök - tenyésztették ki és az ehhez szükséges tenyészállatokat tartották. A ’20-30-as években még a Fertő délkeleti részén „Mexikó-pusztán” (ma Fertőújlak) legelt és telelt a „szőke”, vagy „szilaj marha”. Később, tartásuk és maga a külterjes tartásmód fokozatosan hanyatlani kezdett és az ’50-’60-as évekre szinte teljesen eltűntek az állatállományok a környékről, sőt a Dunántúlról is. Az egykoron legeltetett, pusztai füves élőhelyek megsínylették ezt a változást.

Fordulat akkor következett be, amikor 1991-ben létrehozták Fertő-tavi Nemzeti Park néven hazánk ötödik nemzeti parkját. Minthogy a Nemzeti Park Igazgatóság fő feladata a táj és a természetes élőhelyek megőrzése, így szükségessé vált, hogy az élőhelyrekonstrukciók kialakítása mellett, a gyepek esetében, újra régi magyar haszonállatainkat - bivaly, szürkemarha, racka - vonják be „segítségként”. Az első szürkemarha üszők és tehenek 1992-ben érkeztek a nemzeti parkhoz. Létszámuk fokozatosan gyarapodott így mára a nemzeti park gulyája 1300 egyedet számlál. Az állatok egész évben a fertőmelléki és hanyi legelőkön tartózkodnak, területváltó, külterjes tartásban. A szaporulat egy része adja a nemzeti park hústermékeinek alapanyagát is.

A védett gyepeken gyarapodó jószág húsa rendkívül ízletes, a belőle készített termékek bizony keresettek. Ilyenek a Magyar Szürkemarha Szalámi több ízesítésben is, vagy a pácolt-füstölt húsrészek: marha hátszín, bélszín és fehérpecsenye. Ezek a húskészítmények egyediek, adalékanyagtól mentesek, SMS-kóddal biztosított rendszerben készülnek, azaz végig kísérhető a gyártás a legelőtől a késztermékig. A Fertő-menti vendéglátóhelyeken sokféle szürkemarha finomságot rendelhetünk: az egyszerűbb pörkölttől vagy gulyástól egészen a kifinomult hát- vagy bélszínig. Ha megkóstoljuk ezeket a fenséges ételeket, megértjük, mitől is „marha” a nagyon jó!

Forrás: www.ferto-hansag.hu

Hát én nem tudom, de ez a dió-sztori mindig is gyanús volt nekem. Mert hogy a Grimm fivérek, meg Hamupipőke hintója dióhéjból…mert, hogy a lány pillanatok alatt megszépül az esti mulatságra az rendben,vannak jó kozmetikumok de dióhéjból hintó….ilyen csodákra az autó ipar sem képes… Na persze! Messziről jött ember azt mond, amit akar. De hogy Móra Ferenc is jön ezzel a Dióbél királyfival! Itt már kezdett határozottan gyanússá válni a dolog. Az újabb gyanús eset a Fertő-parton esett, mikor diókolbásszal kínáltak. Na ugye! Mindig mondtam, hogy ezzel a dió-sztorival valami nem stimmel. Mert hát hogy kerül a csizma az asztalra…? Akarom mondani a dió a kolbászba…? Hát alapanyagként – ahogy ezt Fertőhomokon egy csipetnyi kreativitással teszik. De egyéb furcsaságok is járják errefelé: ki gondolta volna, hogy itt még az éretlenség is érték. Naná, a zölddió! Amiből befőttet és lekvárt is készítenek. Húsételekhez szósz készíthető belőle, de hagyományosan használják édességek és desszertek ízesítésére is. Furán hangzik, az már biztos, de meg kell hagyni, értik a módját. Október első szombatján Diófesztivált is rendeznek a helyi  óvodások közreműködésével. Nem is csoda, hiszen már több évtizede folyik a „hókusz-pókusz” a dióval errefelé. Persze a furfangos homokiak ezt nem véletlenül teszik. Élettani hatása kitűnő: gyulladáscsökkentő, szövetösszehúzó, tónust fokozó, fertőtlenítő, szárító, vértisztító, vérzéscsillapító. A dióban található esszenciális zsírsavaknak köszönhetően a dió rendszeres fogyasztásával sokat tehetünk azért, hogy vérnyomásunkat egészséges szinten tartsuk. Mindehhez elég mindössze napi néhány szemet ennünk belőle! Magas a telítetlen zsírsavtartalma, így fogyasztásával csökkentjük a szervezet koleszterinszintjét. Nagy szerepe van a vérrögképződés megakadályozásában és az érfalak rugalmasságának megőrzésében is. Fogyasztásával gondoskodunk szervezetünk E-vitaminnal való megfelelő ellátásáról, ezáltal erősítjük immunrendszerünket. Cukorbetegségre hajlamosaknak ajánlott a fogyasztása. Terhesség alatt már a népi gyógyászat is ajánlotta fogyasztását. Úgy tartották, hogy a születendő gyerek okosabb lesz tőle – ezt a dió és az agy hasonlósága alapján állították.
Bizonyított hatása azonban inkább a folsav tartalma miatt van. Nagyon gazdag mangán, réz, kálium, kalcium, vas, magnézium, cink és a szelén forrás. A dió olajosságának és kiváló bőrnyugtató és vérzéscsillapító tulajdonságának köszönhetően segít megvédeni a bőrt a kiszáradástól.

A dió tehát sok mindenre jó, és ezt a Fertő- parton ügyesen ki is használják. Na jó üveg hintót még nem tudnak varázsolni belőle, mint Grimmék, de beérjük a varázslatos és egészséges ízekkel.

A kép forrása: www.fertohomok.hu

Mosonmagyaróvár, 2013. szeptember 13-15.

Egy kaland sokféleképpen kezdődhet: egy diszkó táncparkettjén, egy vasúti kocsiban vagy éppen egy tánciskolában. Persze vannak kevésbé szokványos kezdetek: például a híres Seherezádéval a király terve az volt, hogy a nászéjszaka után lefejezteti, de a hölgynek más elképzelései voltak: elkezdett egy mesét, de nem fejezte be, így kényszerítve a királyt, hogy másnap is akarjon mesét hallgatni, természetesen ezt az estét is egy be nem fejezett történettel zárva. Ez így ment ezeregy éjszakán keresztül, míg a király végül megkímélte Seherezádé életét. Mindenki jól járt: Seherezádénak megmaradt a feje, a királynak a felesége, az utókornak meg a mesegyűjtemény.
Az én kalandom a mosonmagyaróvári Borclub étteremmel egy sárgadinnye levessel kezdődött: egy forró nyári napon tértem be az étterembe és fogyasztottam el a kiváló levest, és a többi fogás közötti kalandozás is szerfelett kellemes volt. Nem véletlen, hogy az étterem falán díszelegnek a minőségi díjak, és nem véletlen, hogy ez az étterem az egyik főszervezője a Szigetköz Ízei, Vármegye Borai Fesztiválnak. A fesztivál helyszíne a Szigetköz fővárosa, a Vár környéke, ahol a magyar kultúra elfeledett szépségei is ott lesznek, hiszen az eredeti magyar portékákat várják a vásárra. Gazdapiac, kézműves vásár, borfalu, gyermekprogramok és kalandpark szórakoztatják az érdeklődőket. A borok, pálinkák, sajtok, őstermelői termékek kedvelői sem csalatkoznak, a szervezők szeretnének a kedvükben járni és a megszokott vásári portékák mellett kézi készítésű termékeket is bőven találnak majd.
Lesz rekord-kísérlet is: ezren fognak borkóstolni péntek délután. Gondoljanak bele: borkóstoló emberből ezer, egy éjszaka a buliban, az bizony nem kevés…

További információ: www.szigetkozfesztival.hu

Kanizsai Bor- és Dödöllefesztivál
Nagykanizsa
2013. szeptember 6-7.

Emlékeznek a Twin Peaks sorozatra? Nagy siker volt annak idején, a fél ország találgatta, hogy ki ölte meg Laura Palmert. Hét éves koromban én is hasonló kíváncsisággal  találgattam magamban, hogy az iskolában tanult dalocska szereplői, Éliás, Tóbiás, na meg egy tál dödölle, vajon kifélék-mifélék lehetnek. Mivel nem jutottam megoldásra, azt gondoltam, ez amolyan felnőtteknek való dolog, majd, ha nagy leszek, én is megtudom, hogy kicsoda Éliás és Tóbiás, és mi fán terem az a dödölle. Nos, Éliás és Tóbiás kilétéről azóta sincs tudomásom, de a dödöllét, azt már ismerem, szerencsére. A dödölle a magyar konyha egyik tájjellegű étele. Elkészítése nagyon egyszerű, finom, és nem utolsósorban elég laktató. Régen a szegények eledeleként tartották számon, mert mindennapos volt a fogyasztása. Pénzbe nem került, hiszen a hozzávalót megtermelték a kertben. Magyarország egész területén ismeretes a dödölle, csak épp máshogy nevezik, vagy kissé másképp készítik el.

A zalai dödöllét szeptember elején a X. Kanizsai Bor- és Dödöllefesztiválon kóstolhatjuk meg – mindenféle változatban. Az idén jubiláló fesztivál a város egyik legkedveltebb eseménye. Célja a régi zalai ízek és kulturális hagyományok ápolása, megismertetése az érdeklődőkkel, valamint a helyi borok bor népszerűsítése. Évről évre egyre több főző csapat méri össze tudását a főzőversenyen és készíti két kategóriában - dödölle, tájjellegű étel - a finomabbnál finomabb zalai paraszti ételeket (babosrépa, gánica, prósza, gombuca, stb.). A kanizsai és környékbeli neves borászatokon kívül évente más-más tájegység borait is megkóstolhatják a vendégek. A fesztivál két napja a vidámságról, a jókedvről, a felhőtlen szórakozásról szól, hiszen a nívós kulturális programok mellett a látogatók megízlelhetik a dödöllét és a finomabbnál finomabb egyéb tájjellegű ételeket, a zamatos zalai borokat, valamint válogathatnak a népművészeti remekek között a kirakodóvásáron.

A tavalyi fesztiválon volt szerencsém megkóstolni egy szarvasgombás tejföllel körített, frissen sütött dödöllét, annyira finom, hogy fogyasztás közben az ember elfelejtkezik a hétköznapok összes gondjáról, bajáról, az pedig már végképp nem érdekli, hogy ki is ölte meg Laura Palmert…

Bővebb információ: www.kanizsaikultura.hu

„Hát nooormális?” - Besenyő Pista bácsi biztosan így kiáltana fel, ha meghallaná ezt a rendezvénycímet: Belvárosi szüret. Valószínűleg így folytatná: „De hiszen a belvárosba’ nem lehet szüretelni! Ottan házak vannak, meg terek, meg autók, nem szőlőtőkék! Hát a ember nem a belvárosba megy szüretelni kérem szépen, hát ugye!?” Ebben az esetben még Besenyő MMIV (Má Megin Igazam Van) István is téved, a zalaegerszegi belvárosban igenis lehet szüretelni. A Göcsej kapujában a jófajta zalai borok kerülnek a figyelem középpontjába. A szeptemberi hétvégén ugyanis a Belvárosi Szüret és Zalai Teríték elnevezésű rendezvény kínál ízletes nedűket és pezsdítő dallamokat a nagyérdeműnek. Hogy egy kis szőlészeti és borászati körképpel is kedvet csináljunk a fesztiválhoz, íme néhány tudnivaló a zalai borokról. Az agyagos barna erdőtalaj az egész zalai borvidékre jellemző, élénk, savakban gazdag tüzes fehérborok teremnek ezen a talajon. A borvidéken termesztett fajták az olaszrizling, rizlingszilváni, zöld veltelini, chardonnay, királyleányka, ezerfürtű. (Igen, igen: ezerfürtű. Nooormális?!) Az illatos bort adó fajták közül egyre jelentősebb a cserszegi fűszeres, a vörösbort adó fajtákat a kékfrankos, a zweigelt, cabernet sauvignon és a merlot képviseli. Ezeket a fesztiválon meg is kóstolhatjuk. A szüreti rendezvényről természetesen ezúttal sem hiányozhat a metszőolló, a puttony és a város népének csapatmunkája. A jóféle szőlő szüretelése vidám ünnepléssel, felvonulással, kirakodóvásárral, borászatok és lacikonyhák fenséges kínálatával, no meg bállal egészül ki. Elmaradhatatlan lesz az esemény zenei kísérete; a bordalverseny és a fúvóstalálkozó mellett színpadra lép a Kiscsillag, a Hősök, a Firkin, ByeAlex, Charlie, Odett, a Kormorán, a Belmondo, a Borra-Való, Hercku Ágnes, Balogh Kálmán, a Kávészünet, a Magyar Vista Social Club és még sokan mások!

Ezzel együtt ezen a rendezvényen se feledje: a felelős alkoholfogyasztás a nooormális szórakozás alapfeltétele!
Bővebb információ: www.kvartelyhaz.hu

Forrás: Tourinform Zalaegerszeg

Szombathely, augusztus 22- 25.

A Savaria Történelmi Karnevál igazi múltidéző rendezvény Szombathely történelmének tiszteletére.A látogatók egy különleges időutazás részeseivé válnak, ahol a 2000 éves történelem, a művészetek, és a hagyományok találkoznak a jelenben.A rangos fesztiválon a belváros karneváli helyszínein a többnapos rendezvény során színes programok várják a városba látogatókat.A gyermekeket vetélkedők, játékok, kézműves műhely várja a Kalandparkban, emellett a Gyöngyös-patakon kenuzhatnak is. A fesztivál újdonsága a Zsidó udvar és bazár. A Borok utcájában kiváló borászatok nemes italait kóstolhatják a karneválozók. Akik inkább a sört kedvelik, ők a Sörtéren vehetnek részt a programokon.A Városháza előtti téren a Nyugat-Dunántúl régió hagyományokban bővelkedő tájegysége, a Rábaköz mutatkozik be.Idén a város múzeumai is egységesen csatlakoznak a karneválhoz, akik szintén attraktív programokkal szolgálnak.Szombat este most is zsúfolásig megtelik a belváros, hiszen lassan másfél évtizede a Savaria Történelmi Karnevál legnépszerűbb attrakciója a Jelmezes Felvonulás. A résztvevők felidézik a város római alapítóinak öltözetei mellett, a honfoglaló magyarok viseleteit, illetve a reneszánsz és barokk kor pompázatos ruháit.Gólyalábasok, mutatványosok, zászlóforgatók és tűz zsonglőrök fokozzák a jó hangulatot, és a legfinomabb étkek ejtik kísértésbe a haspártiakat.

Néhány helyszínre belépőt szükséges váltani!

bővebb információ, részletes program: savariakarneval.hu.