Jó néhány vízzel kapcsolatos gyerek mondóka, mese, sőt közmondás létezik, ez is azt mutatja, milyen fontos szerepe is van a víznek a mindennapokban, mondhatni egyszerűen nélkülözhetetlen. Már az óvodában és az alsó tagozatban megtanuljuk, a víz az élet alapja, elsajátítjuk miként tudunk vigyázni a vízre, milyen felhasználási területei vannak. Élettani szerepe rendkívül sokrétű, az emberi szervezet legfontosabb alkotóeleme. Magyarország nagy földalatti vízkészlettel rendelkezik, rendkívül gazdag ásvány- és gyógyvizekben. Ezek a vizek sok - egyes összetevőikben élettanilag kedvező - ásványi anyagot tartalmaznak. Jelenleg közel 100 kút és forrás szolgáltat elismert, természetes ásványvizet, amelyek közül 45 - 50 vizét palackozzák. A Nyugat- dunántúli Régió kedvező fekvése következtében mind gyógyvízben mind ásványvízben bővelkedik, bőven van lehetőségünk tehát ”tiszta vizet önteni a pohárba”.
A Balfi ásványvizet már Marcus Aurelius korában, Kr. u. 180 körül is itták a rómaiak. Hatása összetett, segíti a gyomorműködést, a csontépítést, a sejtek regenerálódását, valamint az idegrendszeri stabilitás megőrzését. A balfi vizet az orvosok mozgásszervi és ortopédiai betegségek valamint neurológiai megbetegedések kezelésére javasolják. Ivókúra formájában a palackozott ásványvíz rendszeres fogyasztása elősegíti a gyomor, a bél, a vese normális működését, a sejtek regenerációját és erősíti a csontozatot.
Kőszeg közelében található Horvátzsidányon is bőségesen áll rendelkezésre ásványvíz, Alpok-Aqua néven ismert. Korlátlanul fogyaszthatják felnőttek, gyerekek, szív- és érrendszeri megbetegedésben szenvedők, mert alacsony a nátrium tartalma.
A Szigetközi Friss víz természetes ivóvíz a Szigetköz szívéből. Természetes ivóvíz, hozzáadott anyagoktól mentes, tiszta szomjoltó, amely szén-dioxiddal dúsított és natúr változatban is kapható, méghozzá visszaváltható palackban, amely természetesen tudatos.
Zala-megyében található Zalaszentgrót is híres természetes ásványvíz kincséről, melyet NaturAqua néven ismerhetünk. Ideális ásványianyag-összetétele és kellemes íze a mindennapi folyadékpótlásban és a minőségi gasztronómiában egyaránt nélkülözhetetlenné teszi. Ideális választás borkóstoláshoz, fröccskészítéshez is. Kiváló szomjoltó.
Az ásványvizek rendszeres fogyasztása nélkülözhetetlen az egészséges élethez. Rendszeres fogyasztását az áhított örök fiatalság egyik titkának is tartják.

A Nyugat-Dunántúl szorosan összeforrt Szent Márton, az Európa-szerte rendkívül népszerű szent kultuszával. Szent Márton a védőszentje többek között a Pannonhalmi Főapátságnak. Erős kötődését e helyhez jelzi, hogy az újonnan felszentelt bazilika altemplomában az ő ereklyéjét helyezték el. A Pannonhalmi Bencés Főapátság 1996 óta az UNESCO Világörökség része.
A főapátság egyik új attrakciója a kolostorkerti gyógynövénykultúrát bemutató gyógynövénykert és gyógynövény-manufaktúra, ahol a látogatók megismerkedhetnek a gyógy- és fűszernövényekkel, nyomon követhetik a levendulaolaj készítésének folyamatát és megkóstolhatják a bencés gyógyteakeverékeket, likőröket és csokoládékat. Az apátsági termékek több száz éves receptúrák alapján készülnek. Ugyancsak híres az apátság pincészete, mely 2010-ben elnyerte az Év Pincészete díjat, valamint a VIATOR apátsági étterem és borbár, ahol mely különleges menüválasztékkal várja a vendégeket. A nyári programok idején például levendulás ételekkel.
Az apátság gazdag kulturális programokat is kínál: érdemes meghallgatni a bazilikában rendezett orgonakoncerteket, valamint az apátság pincészetének teraszán tartott „Pannonhalmi Jazz-terasz” elnevezésű nyáresti jazzkoncerteket és a Viator Jazz-vacsorákat, melyekre neves művészek érkeznek az ország minden tájáról. Az arborétum és gyógynövénykert is kínál programokat a látogatóknak a nyári időszakban: a Levendulahetek – benne levendulaszüret – és a Gyógynövényhét a bencés gyógynövénytermesztés hagyományait eleveníti fel. Novemberben Márton napján Mártont köszöntő családi programok várják az érdeklődőket, a hónap végén pedig meggyújtják az első adventi gyertyát.

Kőszeg, 2013. október 19-20.

Az idén 12. alkalommal rendezi meg Kőszegen a „Natúrpark ízei”- Gasztronómiai fesztivált és Orsolya napi vásárt az Írottkő Natúrparkért Egyesület és a Jurisics-vár Művelődési Központ és Várszínház. A rendezvényen kirakodóvásárt tartanak a natúrpark 16 településének kézművesei: borászok, méhészek, virágkötők, fafaragók, gyöngyfűzők, fazekasok, csuhé-báb- és terményjáték készítők, tojásfestők, szalmafonók, az érdeklődők pedig kóstolhatnak, vásárolhatnak. A rendezvényen évek óta megjelennek a helyi civil szervezetek is, a város és környéke művészeti együttesei pedig kulturális műsorral szórakoztatják az érdeklődőket. 2005 óta a helyi német és horvát kisebbségek étel– és süteménykülönlegességekkel szerepelnek a rendezvényen. A szervezők meghívására kiállítók érkeznek a Geschriebenstein Natúrpark településeiről, de jönnek kézművesek az ország más területeiről is, minőségi portékákat kínálva a látogatóknak. Az Alpokalja ékszerdoboza élettel és ízekkel telik meg ezen a hétvégén.

www.koszeg.hu

Egy valamirevaló turista szeretné megízlelni a helyi ízeket, a helyi borokat, de talán sokan nem is tudják, hogy a fröccs győri. Győrben találkozott először a szikvíz a borral és megszületett szerelmük gyümölcse a fröccs.
Magyarországon 1826-ban Jedlik Ányos ért el új eredményeket, amikor a balatonfüredi ásványvizet szerette volna egy friss, mesterséges szénsavas vízzel helyettesíteni. Az ő nevéhez fűződik a szikvíz nagyüzemi gyártása, vagyis a szódavíz elterjesztése, amelyet ma már hungarikumként tartunk számon.
Jedlik Ányos feltalált egy olyan üveget, amiből a szódavizet ki lehet fröccsenteni, így jött létre a szódásüveg. Vörösmarty pedig kitalálta hozzá a fröccs szót, amit addig nem használtak a magyar nyelvben.
Jedlik István, rendi nevén Ányos, nevéhez az elektromotor és az öngerjesztésű dinamó kötődik. A galvánelemeket vizsgálva jött rá és az addig használatos egysavas merítőelemek helyett kétfolyadékos battériákat készített, és küldte őket az 1855-ös párizsi világkiállításra. Telepei ismertek és keresettek voltak, az elemeket és ívlámpás világítást Pannonhalmán is bemutatta. Jedlik Ányos műszerészével lerakták a magyar finommechanikai műszergyártás alapjait.

www.gyor.hu

Ha beköszönt az október és vele együtt a gesztenyeszüret ideje, óhatatlanul Gombóc Artúr jut eszembe. Mert hogy’ is mondta a minden csokoládék kiváló szakértője? Mit szeret? Hát „a kerek csokoládét, a szögletes csokoládét, a hosszú csokoládét, a rövid csokoládét, a gömbölyű csokoládét, a lapos csokoládét, a tömör csokoládét, a lyukas csokoládét /…/ a tavalyi csokoládét, az idei csokoládét és miiiinnnden olyan csokoládét, amit csak készítenek a világon”. Na, pont így vagyok én a gesztenyével. Mert szeretem a gesztenyepürét, a gesztenyekockát, a gesztenyés kiflit, a gesztenyés tekercset, a gesztenyetortát, a sült gesztenyét és főtt gesztenyét, de még a gesztenyemézet is. Úgyhogy nekem a velemi és az ágfalvi gesztenyeünnep (október 12 – 13.) valóságos kulináris Paradicsom.
A Kőszegi-hegység egyik legjellegzetesebb növénye a szelídgesztenye, a mediterrán tájak követe. Az évszázados hagyományokra emlékezve 21. éve kerül megrendezésre Velemben a Gesztenyeünnep, melyen a gesztenyéhez kapcsolódó gasztronómiai különlegességek, népművészeti bemutatók, táncos és zenei programok várják a vendégeket. Az idei rendezvényen fellépnek többek közt a Langaléta Garabonciások, a Makám, a Magyar Vista Social Club, a Karak, az etNoé, a Boglya népzenei együttes, a Soltis Lajos Színház és az Ungaresca Táncegyüttes. A rendezvény fő attrakciója a gesztenyesütés - az ősöktől ellesett technikával, gyertyán és bükkfa lángján - és tájjellegű gasztronómiai bemutatók neves mesterszakácsok közreműködésével. Az ünnepen gesztenyés és egyéb finomságokat, frissen préselt mustot és finom borokat is kóstolhatnak a látogatók. Természetesen a kézművesek sem hiányozhatnak az ünnepről, akik a falu bejáratától az Alkotóházig kínálják portékájukat.
Az ágfalvi Gesztenyefesztivál hasonló jókat ígér ugyanezen a hétvégén. Népművészeti kirakodóvásár, kézműves foglalkozás, Gesztenye Marci játszóház, állatsimogató, lovas hintózás és lovagoltatás várja az érdeklődőket. A kulináris élményeket a teaház, gesztenyés ételek és sütemények, folyamatos gesztenyesütés biztosítja. A kulturális program részeként bábelőadás, show tánc, hastánc, néptánc bemutatók, énekkarok, rezesbanda, könnyűzenei programok és Gesztenye Bál szórakoztatja a látogatókat.

www.velem.hu; www.agfalva.hu

Ki ne ismerné az igazságos Mátyásról szóló meséket. Nos az egyik ilyen igen tanulságos történet szerint Mátyás király hordta a köles zsákot. A mese végére, ahogyan ez lenni szokott,  az igazságos király ítélete alapján a jó elnyeri méltó jutalmát, a gonosz pedig a büntetését. No de itt nem is ez a lényeg kivételesen, hanem a köles….amit már Mátyás király udvarában is fogyasztottak, hiszen a magyarság legrégebben ismert kenyérértékű kása növénye a köles, melynek első említése már 1138-ban történt. A rövid, 80-120 nap tenyészidejű, egyenetlenül érő gabonanövény kalászait szakaszosan aratták, nehogy kiperegjen a szem. Magját hántolni kellett, melyet összezúzva elsősorban kásaételként fogyasztottak. A Nyugat-Dunántúlon, az Őrségben a legősibb táplálékot jelentették a kása ételek. A zúzott gabona magvakból- kölesből, hajdinából, kukoricából- sós vízbe főzött, zsírba fullasztott hagymával bőven megöntözött, borssal fűszerezett, dinsztölt kása néven ismert ételféleséget a legrégibb időktől fogyasztották főételként. Az őrségi parasztgazdságok nagyméretű farkasfogas díszű, kölestörő mozsarai e munkafolyamat mindennapi gyakorlatáról árulkodnak. Az egy fából égetéssel  vájt mozsarakhoz nagyméretű faragott törők tartoztak. A hántolást és szelelést nők végezték. Kedvelt étel volt a kölesmálé, a már említett köleskása, a ludaskása, a kitolókása.
A köles napjainkban reneszánszát éli, ismét felfedezték a háziasszonyok, hiszen gazdagabb tápértékben, mint a többi gabonaféle, és emellett még számtalan pozitív élettani hatása is van, és egyszerűen szólva finom…nem véletlenül került igazságos Mátyás asztalára, a többi fejedelmi étek közé nemes köretként. A kölesről konferenciát is rendeznek, 2013 október 25- én.

Bővebb információ a konferenciáról:

www.koles.atw.hu

személyesen Dr. Juhász Ágnesnél: Tel: 06-303-432-953

kolestudomany@gmail.com

Gyerekkorunk feledhetetlen dala jut eszembe ezekben a napokban Zalaszentgrótról, ahol bizony a csigák rosszul teszik, ha szót fogadnak a dal kezdő sorában megfogalmazott felkérésének. Ha ugyanis kijönnek a házukból, akkor oda már csak pástétom formájában kerülnek vissza. A francia konyha ínyencségeit kedvelő gourmet-k nagy örömére. Zalaszentgróton idén ugyanis harmadik alkalommal kóstolhatunk mindenféle csigás finomságot a Magyarországon talán egyedülálló Csigafesztiválon (október 5-én), úgy mint: csigák vajazva házában – tésztában, szószban, pörköltben. De lesz itt vajazott óceáni fekete és Szent Jakab kagyló, kolbászok, tészták, sajtok és egyéb francia ínyencségek. Vállalkozó szelleműek előnyben! Szóval a francia és olasz konyha különlegességeit kóstolhatják meg a résztvevők a helyi csigafeldolgozó üzem által megrendezett fesztiválon, a kulináris csodákat pedig helyi borokkal és pálinkákkal öblíthetik le. A gyermekeket játszóház, csigafuttatás, csigás vetélkedők, a felnőtteket csigaevő verseny és könnyűzenei koncertek várják. A fellépők között francia harmonikás idézi meg a romantikus Franciaország hangulatát, de helyi fúvószenekar, az irigy Hónaljmirigy, a Hooligans és Zoltán Erika is szórakoztatja a nagyérdeműt. Bizonyára nem csigatempóban…

„Vadat, halat, s mi jó falat” – gondolhatta volna Kurt de Swaaf német újságíró, ha ismerné Arany János elévülhetetlen balladáját. Azt bizonyára nem ismeri, de a Szigetköz turisztikai adottságait alaposan megismerte, amikor a Tourinform iroda kalauzolásával felfedezhette a térség rejtett és kevésbé rejtett szépségeit. A trax.de aktív turizmust népszerűsítő német portálon havonta mintegy 900.000 látogató találkozhat Swaaf élményeivel, azaz a Szigetköz szépségeivel. Az Öreg-Duna és a Mosoni-Duna által körülölelt terület vízi labirintusai nemcsak a gazdag élővilágnak kedveznek, hanem a kenusoknak is, akik önállóan és túravezetővel is bejárhatják a térséget. Az élővilág lenyűgöző: vaddisznók, dámszarvasok, mintegy 260 madárfaj, több mint 1000 lepkefaj és 800 hódpár népesíti be a vidéket, a sok – sok különböző halfaj mellett. Így tehát a horgászok is jó helyen járnak, ha erre vetődnek, hiszen a Szigetköz halállománya legendás hírű. A holtágakban pompás csukák, fogasok, sügérek, harcsák nyüzsögnek, valóságos paradicsom ez a halkedvelők számára. S aki ennél is aktívabb kikapcsolódásra vágyik, annak jó szívvel ajánljuk a szigetközi kerékpárutakat.

Fotó: Horváth Balázs

Hurrá, hurrá, hurrá! Háromszoros hurrá! A hivatalos közlemény szerint: „A Nemzetgazdasági Minisztérium Turisztikai és Vendéglátóipari Főosztálya, a Vidékfejlesztési Minisztérium Környezet- és Természetvédelmi Helyettes Államtitkársága, valamint a Magyar Turizmus Zrt. közösen írt ki pályázatot „Az év ökoturisztikai létesítménye 2013” cím elnyerésére. A pályázat célja az volt, hogy az ökoturisztikai létesítmények a kínálatuk látogató- és családbarát jellege alapján mérettessenek meg. A pályázat nyerteseit ezért – a vendégbarátság jegyében – a Turizmus Világnapján, szeptember 27-én hirdették ki hivatalosan.” A versenyben kiemelkedően szerepeltek a nyugat-dunántúli attrakciók: a látogatóközpontok között első helyezést ért el a Nyugat-magyarországi Egyetem által üzemeltetett soproni Ligneum Látogatóközpont, harmadik lett a celldömölki Kemenes Vulkánpark Látogatóközpont (Kemenes Vulkánpark), míg a tanösvényeknél szintén harmadik helyezett lett az Őrségi Nemzeti Parkban található őriszentpéteri Rezgőnyár tanösvény. GRATULÁLUNK!

Az előzetes értékelés során a bírálóbizottság vizsgálta, hogy a létesítmények mennyire felelnek meg az ökoturizmus alapelveinek, vagyis pontozták többek között a természeti-kulturális erőforrások fenntartható használatát, a résztvevők számára nyújtott autentikus élményeket, a terület értékeinek alapos és élményszerű megismertetését, illetve a létesítmény tudatosan oktató és szemléletformáló szerepét is. A második fordulóba jutott pályázatokat helyszínbejárás során értékelték, a látogató- és családbarát jellegük figyelembevétele alapján.

Nem kedvelem annyira az ökoturizmus szót (igaz, nem is tudok helyette nagyon jobbat), de valójában akkor működik jól ez a turisztikai ágazat, ha a maga természetességében, a maga alapigazságai mentén használjuk. Egy őrségi kolléga mondta egy alkalommal, amikor egy kacifántos kérdést kapott a környezeti fenntartható gazdálkodásról: „Azt nem tudom, hogy mit jelent, vagy hogyan kell csinálni. De azt tudom, hogy a kaszálókat kaszálni kell, a legelőket meg legeltetni, és akkor nagy baj már nem lehet.” Egy ilyen, hasonló alapigazság jutott eszembe, amikor nagy örömmel olvastam az idei országos pályázat eredményeit, melyen – nyugodtan mondhatjuk – arattak a nyugat-dunántúli régiós résztvevők: ki mint vet, úgy arat. Ebben a sikerben sok mindenkinek a munkája, vetése benne van: a fejlesztési koncepciók készítőié, a látogatóközpontok és tanösvények tervezőié, a szakmai tartalom megálmodóié, az építőké és kivitelezőké, a fenntartást vállaló szervezeteké, a működtető szakembereké, a pályázatok összeállítóié, és minden kollégáé, aki ezekben az intézményekben dolgozik. Köszönjük a közös munkát és gratulálunk az aratás gyümölcseihez!
Forrás: www.ligneum.hu

Kőszeg, 2013. szeptember 27 – 29.

„Érik a szőlő, hajlik a vessző, bodor a levele…” Természetesen Kőszegen is. A Kőszegi borvidéken ma is él és virul a szőlő és borkultúra, meg persze az ehhez kapcsolódó hagyományok. Hiszen a szőlőt egész éven át ünneplik, kezdve Szent György napja táján, mikor is a szőlőhajtásokat a Szőlő Jövésnek Könyvébe rajzolják. A szép hajtások aztán őszre gyönyörű szőlőfürtöket teremnek, amiből a híres, ízes kőszegi borok készülnek. A kőszegi szőlőnek – amely a legenda szerint királyok asztalára került – története a római időkig nyúlik vissza és évszázadokon keresztül fonódott össze szorosan a város történetével. Szobrok, domborművek, falképek, kapudíszek, borospincék és dűlőnevek egész sora a szőlőről mesél Kőszegen. Szeptember végén jön a mulatozás ideje. A Kőszegi Szüret Nemzetközi Fúvószenekari Találkozóval egészül ki, tehát lesz itt zenebona, dínom-dánom. Borkirálynő választás, kézműves kirakodóvásár, folklórprogramok, táncbemutatók, koncertek, fúvósszerenád várja a közönséget. A szüreti karnevál a bolondozni vágyóknak kedvez, hiszen a legkülönfélébb maskarákban lehet ilyenkor masírozni a városka utcáin. A jó falatokra pedig kitűnően csúszik majd a zamatos kőszegi bor. A kőszegi bor elsősorban vörösbor, kedvelt fajták a kékfrankos, zweigelt, blauburger, a fehérek közül a chardonnay, de kóstolhatunk rosét is, mely – úgy tartják – a hölgyek kedvence.