Az iskolai táblára újabb betű kerül fel, a visszaszámlálás folytatódik, a nyári szünet itt a nyakunkon és ezt már az időjárás is kezdi figyelembe venni.
Ne hagyjuk ki nyáron az ikrényi wakeboard pályát, mert garantált kikapcsolódásban lesz részünk, ha a kapaszkodásra koncentrálunk, minden gondunkat otthon tudjuk felejteni és még sportolunk is közben! Hasonlóan izgalmas lehet a nyári szünetben a gyöngyösfalui Holdfény Liget, ahol a Természet, az Ember és a Kalandvágy együtt hatalmas élménnyé egyesülhet. A természetközeli szabadidős élménnyel még szüleinknek is örömet okozunk, hiszen végre nem a számítógép és a tv előtt ülünk chipset falatozva elégedetten önmagunkkal.
A lipóti Spirit Kalandpark az országban egyedülálló 8 méteres óriáshintával vár, a lipóti termálfürdő közvetlen szomszédságában. A mosonmagyaróvári Szigetköz Kalandpark érdekessége, hogy a különböző nehézségi szintű pályák közül az egyik a Mosoni-Dunán átívelő csúszópálya. A sárvári erdő fáinak lombkoronája alatt bújik meg a Sárvári Kalandpark. A soproni Lővér Kalandparkban pedig újabb kihívásokat kereshetsz magadnak a nyárra.

Kép forrása: ikreny.network.hu

Ó

IÓ

CIÓ

ÁCIÓ

KÁCIÓ

AKÁCIÓ

VAKÁCIÓ

Az iskolai táblákra felkerült az Ó! betű, elkezdődött a visszaszámlálás, itt a nyári szünidő, minden iskolás nagyot lélegezhet, hiszen a tankönyveket két és fél hónapra a szekrénybe lehet zárni, iskolatáska mehet a sarokba (persze egy-két szendvics társaságában, hogy augusztus végére szép zöld legyen és kellően szagos).
A nyár kezdetén rögtön egy aktív túrát tudok ajánlani, hiszen még kellően frissek vagyunk, még nem fáradtunk el a nagy pihenésben. A kőszegi Ó-Ház Kilátó gyönyörű, páratlan élményt kínál a Kőszegi-hegységben 609 méter magasan. Könnyen elérhető és varázslatos kilátás nyílik Kőszegre, a pozsonyi hegyekre, a Ságra és Somlóra, a Fertő tóra, a szomszédos Ausztriára….
Az Írottkő Natúrpark természeti, tájképi és kultúrtörténeti értékekben gazdag vidék; szelíd turizmusra, pihenésre és üdülésre különösen alkalmas.

2014. június 7-9.

Idén már 19. alkalommal kerülnek megrendezésre a Nyitott Pince Napok, amelyek jó alkalmat jelentenek a borkultúra és a pincék népszerűsítésére, a borászok és a bort kedvelők találkozójára. Remek alkalom a borvidékek felfedezésére, baráti kapcsolatok kialakítására, élményekkel teli kirándulásra Magyarország borvidékein. A rendezvény ideje alatt előzetes bejelentkezés nélkül bárki meglátogathatja a programban részt vevő borházakat, borospincéket.
A tavasz végi hosszú hétvége a pihenés, kirándulás, családi programok ideje. A pünkösdi programunk szervezése kapcsán jusson eszünkbe a Soproni Borvidék és látogassunk el a soproni Sterlik Pincébe vagy a Taschner Borházba, majd Fertő-parti kirándulásunk alkalmával keressük fel a fertőbozi Vincellér Borházat és a fertőrákosi Winelife Borászatot!
A Soproni Borvidék Magyarország egyik legrégibb történelmi hagyományokkal büszkélkedő borvidéke, történelmi gyökerei egészen az ókorig vezethető vissza. A XIX. századtól a poncichterek, a német ajkú gazdák tették messze földön híressé a soproni bort.
A pünkösdi hosszú hétvégén kerekedjünk fel, szervezzünk magunknak bortúrákat, élvezzük az életet a bor és mámor jegyében!

Sárvár gyógyvize kiváló, modern fürdőváros, de nem csak fürdőzni lehet, a tóparti sétákon fitnesz park is várja a látogatókat a fejlesztések eredményként. Tizenkét sporteszközből álló szabadtéri fitneszparkot avattak a sárvári Csónakázótónál és a fejlesztés folytatódik. A felnőtt játszóteret a turisták és a helyi lakosok is szívesen vették birtokukba, de a fejlesztések tekintetében nincs megállás: a tenisz- és a KRESZ–pálya között júniusban bokorlabirintus kerül kialakításra. A következő attrakció a városi találkozási pontnak szánt, modern csónakház lesz; kialakításával egy időben az egész csónakkikötő megszépül.
Új üdvözlőtáblák kerülnek kihelyezésre a város több pontján, három új érintőképernyős információs terminál könnyíti az ide érkezők tájékozódását és több száz táblát is kihelyeznek a városban a turisták kényelmére. Sárváron több rendezvény is kapcsolódik a fejlesztésekhez, a város új rendezvénye a terményhálaadás kapcsán szervezett fesztivál, amelyen helyi termékeket kínálhatnak a termelők.

Kép forrása: termalonline.hu

A szombathelyi Iseum Savariense Régészeti Műhely és Tárház képviselői vehették át az Év múzeuma 2013 címet a Magyar Nemzeti Múzeumban a Múzeumok Majálisa keretében megtartott szombati díjátadón. A szombathelyi régészeti műhely a római kori értékek tudományos alapú feldolgozásáért és eredeti helyszínen történő komplex bemutatásáért érdemelte ki a Pulszky Társaság - Magyar Múzeum Egyesület által alapított díjat.

A szombathelyi Iseum ma a kor igényeit kielégítő bemutatóhelyként működik. Felújítása során a központi szentélyépület mellett a teljes szentkerület egységes szemléletű, a mai épített környezetbe illő átalakítására került sor. Így az egykori pénztárépület fogadóépületté vált, a központi pódiumtemplom arányaiban és megjelenésében a rómaihoz közeli képet mutat, az azt körülölelő szentkerületben pedig az eredeti térkiosztást követő U alakú, interaktív kiállítás megjelenítésére alkalmas múzeum épület létesül. Az újonnan létrejövő intézmény célja az Iseum leleteinek bemutatása mellett, Pannonia vallástörténeti emlékeinek kiállítása, oktatóbázis ill. vallástörténeti tudományos műhely kialakítása is.

Nyaranta a szentély területe az Iseumi Szabadtéri Játékok komoly és könnyűzenei programjainak helyszíneként működik.

www.iseumsavariense.hu

Iseum

1. Hencz vízimalom
A zalaegerszegi Göcseji Falumúzeumban, a Zala folyó holtágának partján áll és a múzeum egyetlen olyan épülete, amelyet helyben őriztek meg. Köréje épült a 19. századi zalai népi építészetet bemutató múzeum falu. Nevét az utolsó tulajdonos, Hencz György után kapta, aki egészen 1952-ig üzemeltette. A malom története a 20. századnál régebbi időkre, a 18. századra nyúlik vissza. Átalakításának nyomait az épület szerkezete is megőrizte, mert oldalán jól látható a régi, fából épült és a hozzátoldott téglafalak határa. A 20. század elején új gépekkel is bővítette Hencz György (hasábsziták, hengerszékek, az alulcsapott vízikerék módosítása). Miközben dolgozott a malom, a molnár éberen figyelte, hogy a víz erejének megfelelően mindig állandó sebességgel forogjon a vízikerék. A javításokat legtöbb esetben a molnár maga végezte el, mert meghibásodáskor nem volt idő kivárni, hogy a mesteremberek (ács, asztalos, kovács vagy bognár) megérkezzenek, hanem azonnal meg kellett javítani a berendezést. A molnárok így nagyon jó ezermesterek hírében is álltak.
2. Tómalom
Sopron-Tómalom története az 1500-as évekre nyúlik vissza, bár a tavak állítólag már a rómaiak korában is léteztek. Mollay Károly nyelvtudós szerint a mai Tómalom a gazdag és befolyásos polgár, a többszörösen megválasztott városbíró és polgármester, Herb Kristóf hivatali működésének idejében létesülhetett az 1470-es, 80-as években, és Ő lett annak az első bérlője. A tó névadójául is szolgáló malom meglétéről 1550-től értesülhetünk először. 1822-ben Mühl Konrád lett a nagytómalmi molnár. Ő volt az első, aki a Nagytómalmon nyilvános fürdőt létesített 1842-ben. 1920 és 1922 között megépült Schneider Ferenc építész tervei alapján a strandfürdő, a 14 szobás szálló és vendéglő. A strandfürdő 1930-ban Hárs György építész tervei alapján bővült tovább. A II. világháborúban Tómalom fürdőt lebombázták. A háború után újjáépítették a fürdőt, de a malom teljes mértékben elpusztult. 2012-ben a fürdő teljes környezete megújult.
3. Velemi malom
A velemi malomról szóló első írásos emlék 1568-ból származik. A malom ekkor a Batthyányaké volt. 1715-ben a malom a rohonci Sibrik-uradalomnak letta része. 1828-ban egy ellenőrzés működés közben találta a malmot, mely  "...kétfalu határában, egy kis patakon van." Ugyancsak hagyomány, hogy Savanyú Jóska (1845-1907) híres bakonyi betyár, az egyik, pandúroktól szorongatott helyzetében, a ma is meglévő borospince zsúpfödeles padlásán talált menedéket. A molnár lányai hordtak neki élelmet. A régi malom, mely a mai épület helyén egykoron állt, zsúpfedeles, boronafalú volt. Két vizeskerék hajtotta a malmot, amely feltehetően két őrlőkővel működött. Az egyikben őröltek, a másikon daráltak. A szitát lenfonalakból szőtték. Csaknem valamennyi malomrészt fenyőfából készítették. Vasszeget alig használtak az építés során. A régi malmot 1913-ban lebontották. A következő évben - Velem és Szerdahely lakosai által odaszekerezett kőből - megépítették a malom vízfejét, valamint az épület földszintjét és magasított padlásterét. Az első világháború idején is dolgozott, majd a háború után további módosításokat hajtottak végre rajta. A malmot hajtó vizeskerékre kőből kirakott, betonozott kis csatornában vezették a vizet. A mennyiséget a csatorna végén lévő zsilippel szabályozták. A molnárok ezt az építményt a szabályozó zsilippel nevezték a malom vízfejének.
A velemi vízimalom felújítást megelőző mai arculatát 1919-ben nyerte el, amikor még egy emeletet húztak az épületre. Az őrléshez szükséges energiát az alig ároknyi mederben csörgedező Szerdahelyi-patak vize adja. A szokatlanul kedvező terepviszonyoknak köszönhetően, valamikor a két világháború között a malom betonozott vízgyűjtőt kapott. Ennek következtében még vízszegény időben is mód nyílott a vízfej bizonyos mérvű használatára. Nagyobb mennyiségű csapadék esetén a felesleges vizet a szabadzúgón keresztül vezeti el a malmot megkerülő malomárok. 1950-ben államosították a malmot. Rövidesen be is zárták. 1980-ban megkezdődött a helyreállítása. A malom ma is teljesen üzemképes  -  a látogatók kedvéért néhanap be is indítják.
4. Főhercegi malom
A Deák téren, Mosonmagyaróvár egyik legrégebbi épületében 1648 óta működött malom, melyet később villamosították és 1980-as évekig üzemelt. Magyaróvár valamikori piacterét keletről az uradalmi malom és sörfőzde háromemeletes épülettömbje határolja. A malom épületét már az 1270-ből származó írásos anyag is említi. Az 1354-ben kelt kiváltságlevél szerint a malom és vámja a királyi udvart illette.
A város egyik legrégebbi épületében 1648 óta működött malom, melyet később villamosították és1980-as évekig üzemelt. A sörfőzde 1710-től 1937-ig működött.
5. Röjtökmuzsaj vízimalom
Pontos építési éve nem határozható meg, az 1670-80-as évekre lehet tenni. Abban az időben Röjtök és Muzsaj határának csaknem teljes egésze Széchenyi Györgyé volt. A malom megépítése jómódú tulajdonos idejében történhetett, mivel mérete és építési módja óriási költséget igényelt. A Muzsaji Malom megépítését az országos malomkutatók is rendhagyónak ítélik meg, mert a malom egyharmad része cölöpökre van építve, mint az olasz Velence épületei. A cölöpöket tölgyfából készítették, négyszögletesre faragták, amelyek 150-200 cm hosszúak. Ezek a cölöpök sűrűn egymás mellé vannak leverve olyan mélyre, hogy a talajvíz ellepje. Mivel teljesen víz alatt vannak, levegőt nem kapnak, a víztől megkövesedtek. A cölöpökre vannak ráfektetve a faragott kövek és erre jött a helyi téglaégetőben égetett tégla. A malom alapterülete 140 m2, magassága 15 méter. Kétszintes épület tetőtér beépítéssel. Építésekor "két kerékre és két kőre járó" vízimalom volt. Később az őrlést már nem malomkővel, hanem hengerszékkel végezték. A malom többször cserélt gazdát, 1907-ben Bausz Miklós vásárolta meg, aki a sárvári végmalomból jött ide. A tulajdonos korai halála után, egyetlen fia, Bausz Gyula a malmot felfejlesztette, modernizáltatta, a gabonaőrlés mellett vízmeghajtással saját elektromos áram fejlesztésére is berendezkedett. A Muzsaji őrlőmalom nem került államosításra, a gabonaőrlést 1951. június 8-án megszüntették, de a darálás később megindult. A malom körzete Csapod, Ebergőc, Nagylózs és Fertőszentmiklós volt. A tulajdonos halála után a Muzsaji Vízimalmot a kastély tulajdonos megvásárolta. A malom szépen felújításra került, vendégfogadó és múzeum működik benne.

2014. május 24. Kőszeg

Egymás iránt, környezetünk iránt, kultúránk és civilizációnk iránti figyelem elengedhetetlen a mai kor embere számára; a jelen megóvása feladatunkká kell, hogy váljék. Az elkövetkező generációk is szeretnék úgy megkapni a Földet, a környezetet, ahogy mi kaptuk meg annak idején. Ismerjük meg országunkat, régiónkat, de közben óvjuk meg; éljünk vele, de ne visszaéljünk.

A természetkedvelő fiatalok május 24-én, Kőszegen érdekes programokkal találkozhatnak egész nap. Délelőtt előadások, 13 órától könnyű ökotúrák, 14 órától Szultán-túra a Kilátóhoz, 15 órától ismerkedés a Chernel-kerttel, majd 16 órától ismerkedés a Bechtold István Látogatóközponttal. Helyi termékek kirakodóvására, természetvédelmi és turisztikai szervezetek bemutatkozása, „természetes” játszótér várja egész nap az érdeklődőket.

Az egész napos program után jön a pihentető szórakozás, állítsd össze saját képregényed és nyerj! Saját túrafotóidból egy képregényt tudsz összeállítani, amely szólhat egy gyalogos kirándulásról, hegymászásról, bicikli vagy extrém túráról. Heti nyereményeket és egy kalandos hétvégét is nyerhetsz, hogy az izgalom tovább fokozódjon a természet lágy ölén.

Nézd meg mások képregényeit és készíts egyet saját képeidből is!

További információ: http://jatek.itthon.hu/zold/

Minden évben május közepén, idén május 17-én, kerül megrendezésre a Fertő-táj Világörökség Nap. Május 17-én egész napos programsorozat várja az érdeklődőket, és akik legalább három település programján részt vesznek, azok között értékes nyereményeket sorsolnak ki a szervezők. A Fertő-parti 10 világörökségi település gazdag gasztronómiai kínálattal várja a Fertő-táj ízeire éhes vendégeket.
Az egész napos program után jön a pihentető szórakozás, állítsd össze saját képregényed és nyerj! Saját túrafotóidból egy képregényt tudsz összeállítani, amely szólhat egy gyalogos kirándulásról, hegymászásról, bicikli vagy extrém túráról. Heti nyereményeket és egy kalandos hétvégét is nyerhetsz, hogy az izgalom tovább fokozódjon a természet lágy ölén.

Nézd meg mások képregényeit és készíts egyet saját képeidből is!

További információ: http://jatek.itthon.hu/zold/

www.fertopart.hu

2014. JÚNIUS 16-22. GYŐR

Lendületes új arculattal, új helyszínekkel és kibővített programsorozattal nyit 2014. június 16-án a jubileumi X. Magyar Táncfesztivál Győrben, amelynek fő törekvése idén a megújulás jegyében a táncművészet népszerűsítése, nyitás a közönség minden rétege felé és az erőteljes kampány a táncművészetért.A játszóhelyek száma bővül, az események két központi helyen zajlanak: a Győri Nemzeti Színház épületében (annak nagyszínpadán és Kisfaludy termében) és színház előtti téren, valamint a város legnépszerűbb gyülekező pontján a barokk épületekkel övezett Széchenyi téren. Olyan neves fellépő társulatok előadásait lehet látni többek közt, mint a Pécsi Balett, a Honvéd Táncszínház, a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes, Boban & Marko Markovics Orkestar és Győri Filharmonikus Zenekar. A színház előtti szabadtéri színpad programjaival eddig is fontos kiegészítője volt a Nagyszínpadon zajló eseményeknek, idén viszont Zenés Pódium Színpadként különböző műfajú muzsikának ad teret. A kőszínházi előadások után a téren felállított pódiumon szólisták és kisebb kamarazenekarok adnak lehetőséget a közönségnek arra, hogy az est további részét zeneművészek társaságában töltsék. A szabadtéri kulturális kávézó naponta változó tematika alapján kínál programokat.Újszerű helyszínek és táncműfajok is megjelennek a fesztivál égisze alatt: a Hotel Rába Tetőtáncnak ad otthont a Győri Balett közreműködésével, Lengyel Katalin és a Bandart Productions pedig a belváros utcáira varázsol „Dancing Graffitiket”.

bővebb információ: www.magyartancfesztival.hu

 kép forrása: www.magyartancfesztival.hu

10. Várkapu emlékmű Nagykanizsa

A kanizsai várat Kanizsai II. Miklós kezdte el építeni, az építés valószínűleg 1393-ban fejeződött be. A Kanizsai családtól a Nádasdyakhoz került, majd újra királyi végvár lett. A törökök 1600-ban foglalták el. Minden birtokos átépítette a kor igényei szerint. 1690-ben szabadult fel a török uralom alól, majd 1702-ben lebontották, így semmilyen emlékhely nem maradt a vár területén. A kanizsai polgárok többször is próbálkoztak emlékhely kialakításával, végül 1996-ban készült el az ipartelep mögötti parkban a stilizált várkapu. Az előtte látható mellszobor Vörös János szobrászművész alkotása, a vár leghíresebb kapitányát, Thury Györgyöt ábrázolja.

9.Vasvári sánc- Vaskapu

A Vasvári sánc a korai magyar határvédelem belső vonala, a Rába és a Zala vízgyűjtője között természetes átjáróként kiemelkedő Vasi-Hegyhát fennsíkját zárja le Vasvár és Győrvár között mintegy 8 km hosszúságban. A sáncot valamikor a 10. század második felében, a nyugati kalandozások lezárulása után építették ki egy, az egész Dunántúlt körülölelő védelmi rendszer részeként. A védmű környékünkön a Katonák útját, ezt az ország központjából a Hegyháton, az Őrségen és a Mura-vidéken keresztül Stájerországba (azon túl pedig egészen Észak-Itáliába) vezető utat védte. A sáncnak volt egy párja a történelmi országhatáron, Muraszombat és Radkersburg között, a két sánc között terült el a tényleges gyepű, ahol csak az őrök laktak, ennek központja a történeti Őrség. Ez a védelmi rendszer egészen a 12. század közepéig használatban volt, ezután épültek fel a gyepűterületen a kővárak, amelyek átvették a védelem feladatát. A funkcióját vesztett Vasvári sánc, mint birtokhatár maradt fenn a későbbi századokban, jó megtartását annak köszönheti, hogy napjainkig erdő borította.
A sánc eredetileg egy árokból, mögötte pedig töltésre épített föld-fa szerkezetű falból állt; pusztulása után ebből az árok és a mögötte lévő töltés maradt meg, amely azonban így is jelentős építmény (helyenként az árok alja és a sánc teteje közötti szintkülönbség 6-8 méter is lehet. Az önmagában is látványos régészeti emléket még vonzóbbá tette az a rekonstrukció, amely a Magyar Millennium kapcsán 2000-ben készült azon a ponton, ahol a Katonák útja áthalad a sáncon. Egészen a közelmúltig ez volt az egyetlen átjáró a sánc két oldala között, a népnyelv - amely bizonyára sok évszázados elnevezést őrzött meg - ezt a helyet Vaskapunak nevezi. A város és az erdészet összefogásával elkészült a sánc kapujának a rekonstrukciója: néhány kazetta a gerendából épült és földdel töltött falból, és maga a kaputorony.
A Vasvári sánc a Vaskapuval, a környező jóléti erdő és tanösvény nemcsak egyedi történeti emlék, hanem szép természeti környezetben fekvő kiránduló- és pihenőhely, ahonnan számos turistaút indul a környék látványosságaihoz.

 8.Jurisics vár kapuja

A vár a magyarországi várépítés korai időszakából való. Alapjait a tatárjárás után a várost alapító Kőszegi Henrik Iván fia, János nádor rakták le.1529-ben Jurisics Miklós lett a vár kapitánya, aki a magyar és a Habsburg királyokat egyaránt szolgálta.Az 1532 nyarán II. Szulejmán szultán 60000 fős sereggel vonult Bécs ellen, de először megostromolta Kőszeget. A 20000 fős török sereggel szemben Jurisicsnak kevesebb mint 50 állandó katonája volt és a felfegyverkezett városlakókkal együtt is csak 418 fős csapat állt mögötte. Augusztus 13.-án a törökök támadásba lendültek, miután Jurisics elutasította, hogy megadják magukat. A magyarok visszaverték őket. A törökök több helyen is megpróbálták aláásni a falakat, de a magyarok megakadályozták azt. A törökök minden próbálkozása hiábavalónak bizonyult. Augusztus 28.-án indították a törökök a 19. egyben legnagyobb támadásukat, néhanyan felmásztak a falra, de a magyarok leszúrták vagy visszalökték őket. A próbálkozásokat feladva a szultán beszüntette az ostromot, miután Jurisics szimbólikusan kitűzte a török zászlót a vár tetejére. A törökök augusztus 30.-án visszavonultak és felhagytak a Bécs elleni hadjárattal. Azóta nevezik a várat Jurisics várnak.

 7.Jáki templom kapuja

A jáki templom az egykori jáki bencés apátság monumentális bazilikája a magyarországi román stílusú építészet kiemelkedő, szinte szimbolikus alkotása. A hazai középkori nemzetségi monostorok egyedülálló épségben fennmaradt képviselője, mely művészi gazdagságával, a táj képébe illeszkedő mesteri elhelyezésével hívja fel magára a figyelmet.
Leghíresebb része a befelé mélyülő, többszörösen tagolt főbejárat, melyet normann motívumok díszítenek, fölötte a timpanonban Jézus látható angyalokkal és apostolokkal.
A bélletes főkapu látványa első látásra is ámulattal tölti el a szemlélőt, nem véletlenül, hiszen az építőmester úgyszólván minden díszt ide összpontosított. A háromszögű oromzattal lezárt építménybe sokszorosan tagolt, befelé mélyülő kaput tervezett, amely magára a kapura és a szobrokkal díszített homlokfalra oszlik. Mindent elborít a változatos és gazdag díszítés, melyet a geometriai mintákat felhasználó ún. normann díszítőstílus jellemez. A belső rész két figurális dísze a bejárat két oldalát őrző oroszlán – sajnos csak az eredetiek másolatai.

6.Páneurópai Piknik emlékhely- kinyíló kapu

A Magyar Demokrata Fórum debreceni szervezete és a Soproni Ellenzéki Kerekasztal pártjai 1989. augusztus 19-re Páneurópai Piknik elnevezéssel rendezvényt hirdettek a vasfüggöny lebontásának és a határok nélküli közös Európa eszméjének népszerűsítésére. Ezen a rendezvényen törte át az osztrák- magyar államhatáron álló "vasfüggöny" kapuját több száz NDK-s állampolgár, hogy szabad földre jutva továbbutazhassanak az NSZK-ba. A látványos tömegmenekülés adott újabb lökést a változásoknak, és vezetett a Berlini Fal leomlásához. Ezt követte Berlin és Németország újraegyesítése.Arra a helyre, ahol a határátkelőt áttörték a határt, az egykori szervezők által 1991-ben felállított kopjafa, a Debrecen városától kapott lélekharang, a Japán Magyar Baráti Társaság által épített pagodaszerű épület és kút valamint egy kinyíló kaput ábrázoló magyar műalkotás emlékeztet. Közvetlenül a hajdani határzár áttörésének pontjára 2004-ben emlékkövet állítottak, az esemény történetét leíró emléktáblával. 2009-ben a 20. évfordulóra augusztus 19- én avatták Melocco Miklós Áttörés című szoborkompozícióját.

5.Esterházy kastély- kapuja

Fertőd leghíresebb látnivalója, Magyarország legnagyobb és legszebb barokk kastélya az Esterházy-kastély. A pompázatos "magyar Verszália" káprázatos ünnepségeknek, remek operaelőadásoknak és hangversenyeknek adott otthont. 1770-ben mutatta be otthonát és udvartartását a bécsi arisztokráciának Esterházy "Fényes" Miklós herceg.  Ezután minden évben látványos ünnepségeket rendeztek. Főként farsangkor és nyár végén zajlottak a híres "eszterházi mulatságok". Itt vendégeskedett Mária Terézia, valamint II. József és Ferdinánd főherceg is. A kastély kapuja díszes kovácsoltvas alkotás. Mind technikai, mind művészi szempontból Magyarország egyik legszebb kapuja. Napjainkban az Esterházy-kastély kulturális programjaiban meghatározó szerepet játszanak a komolyzenei hangversenyek. Az Esterházyak által teremtett zenekultúra hagyományőrzéseként évről-évre koncerteket, zenei kurzusokat tartanak. A kastély dísztermeiben a nyári hónapokban hangversenyeket rendeznek.

4.GYŐR Audi ETO KC kapuja

Az ETO női kézilabda csapata 1948-ban alakult meg. Az első hivatalos női bajnokságot 1951-ben rendezték.
A várva várt sikert végül a 2012/2013-as szezon hozta meg a csapatnak: az ETO minden tornát megnyert, amelyen elindult! A Bajnokok Ligája csoportkör hibátlanul sikerült, majd csúcsot döntve a középdöntőt is pontveszteség nélkül zárta a csapat. A Valcea az elődöntő mérkőzést Bukarestben rendezte, de ez nem zavarta meg a győrieket, kétgólos előnyt gyűjtöttek össze a visszavágóra. Veszprémben sokáig elúszni látszott a döntő, a Valcea magabiztos játékkal vezetett, de az utolsó – felejthetetlen – tíz percben minden győri játékosnak helyén volt a szíve, és bár egy góllal kikapott a csapat, ismét a döntő következett. Az első mérkőzésen Larvikban a szurkolók támogatásával három góllal bizonyult jobbnak ellenfelénél az ETO, majd a veszprémi visszavágón szinte végig vezetve első Bajnokok Ligája kupagyőzelmét érte el a Győri Audi ETO KC.

3.Lébényi templom kapuja

Lébény főterén áll hazánk egyik legjelentősebb műemléke, a XIII. század elején épült román stílusú Szent Jakab templom, egykori bencés apátsági templom és középkori monostor.Bár a történelem viharai nyomokat hagytak az Isten házán az elmúlt több mint 800 év alatt, ennek ellenére ma is épségben, méltóságteljesen emelkedik ki környezetéből.Magasztosak a faragott kváderkövekből épített falak, s ezt csak fokozza a két kapuzat látványa, melyeknek korabeli díszítőmotívumai szemet gyönyörködtetőek.A templomot építtető, előkelő, magas méltóságokat viselő család bőkezű adományainak és az építőmesteri tudásnak köszönhetően a templombelső is lenyűgöző. A belépőt óhatatlanul megérinti és elmélyülésre készteti látványa.

2.Sopron Hűségkapu

Sopron a Hűség városa (Civitas Fidelissima) 1921. december 14-én vette kezdetét az – összesen három napig tartó – soproni népszavazás, mely során a nyugat-magyarországi város és a környező 8 falu lakosságának döntő többsége Magyarország fennhatóságát választotta Ausztriáéval szemben. A diadalban kulcsszerepet játszott, hogy a város polgársága 72%-os arányban a magyar impérium mellett szavazott; ez azt jelenti, hogy a német anyanyelvű lakosság jelentős része is a maradást választotta, tehát az 1922-ben adományozott „civitas fidelissima” cím kétszeresen is megillette Sopront. A torony lábánál található Hűségkapu ennek a népszavazásnak állít emléket. A kapu szoborcsoportja Kisfaludi Strobl Zsigmond alkotása.

1.Sopronhorpácsi templom kapuja

Sopronhorpács legjelentősebb épülete a román kori templom. Építése a XII. század utolsó negyedében kezdődött és a tatárjárás előtt fejeződött be. A kapu két oldalán levő fülkékben egy-egy oroszlánszobor, felettük a templom védőszentjeinek, Szent Péternek és Pálnak szobrai állnak. A 12. század vége felé valószínűleg nemzetségi templomnak épült, és hamarosan többször is átalakították. A negyedik átépítéskor, 1230 táján készült a pompás bélletes díszkapu és a déli mellékhajó.